Forró víz formálhatja a marsi lejtők sötét sávjait

A meleg időszakokban feltűnő csíkokat egy laborkísérlet tanúsága szerint az alacsony légköri nyomáson gyorsan elforró víz hozhatja létre.

Forró víz formálhatja a marsi lejtők sötét sávjait

Egy friss kutatás eredményei szerint forró víz hozhatja létre a Mars felszínén szezonálisan megjelenő sötét csíkokat. Bár a megállapítás első hallásra hihetetlennek tűnhet, az Arizonai Egyetem kutatói meggyőző laborkísérletekkel támasztották alá teóriájukat, elsőként próbálva magyarázatot adni a rejtélyes sávok pontos eredetére.

A szakértők egy marsi körülményeket szimuláló kamrában vizsgálták, hogyan viselkedik a vízjég, ha kapcsolatba kerül a marsihoz hasonló homokkal. Mivel a vörös bolygó felszínén a légköri nyomás sokkal alacsonyabb a földinél, a víz csak nagyon rövid ideig marad folyékony, aztán vagy újra megfagy, vagy felforr. A kísérletek során kiderült, hogy az elforró víz pontosan olyan nyomokat hagy a homokban, mint a bolygó talaján megfigyelt sötét minták.

A marsi lejtőkön időszakosan megjelenő furcsa sávokat először 2010-ben detektálták a szakértők az MRO felvételein, és azóta is próbálják megfejteni, mi okozhatja a nyomokat. Tavaly szeptemberben a NASA kutatói bejelentették, hogy a sávokat a lejtőkön lefelé csorgó sós víz hozza létre, ezért lesznek azok vastagabbak a melegebb időszakokban, és ezért vékonyodnak el, majd szívódnak fel, ha hidegre fordul az idő.

Az Arizonai Egyetem kísérletei azt demonstrálják, hogy mindez pontosan hogyan történhet meg. A kutatók a Mars-kamrában létrehozta egy lejtős, homokkal fedett építményt, és a lejtő tetejére 200 gramm jeget helyeztek. A kamrában a marsi légköri nyomásnak megfelelő körülményeket hoztak létre, majd melegíteni kezdték az elrendezést. A megolvadó jég gyorsan felforrt, majd elpárolgott, és közben átrendezte az apró homokszemeket, piciny halmokat formált belőlük, jellegzetes mintát rajzolva a felszínbe.

„A víz marsi körülmények között gyökeresen eltérően viselkedik, mint ahogy azt a Földön megszoktuk” – magyarázza Alfred McEwen, a kutatás vezetője, aki szerint ha embereket akarunk a vörös bolygóra juttatni, kulcsfontosságú, hogy megértsük ezeket a folyamatokat. Azt senki sem tudja, hogy a sávokat létrehozó víz honnan származik a Marson. Elképzelhető, hogy a felszín alatt jég formájában tárolódik, de az is lehetséges, hogy mélyen fekvő talajvízkészletekből tör elő. Végül az sem zárható ki, hogy a felszínen megjelenő nyomokat a légkörből lecsapódó víz hozza létre.

McEwen szerint ez utóbbi eshetőség tűnik a legvalószínűbbnek, még akkor is, ha a marsi atmoszféra meglehetősen száraz. A szakértő elmondása szerint a kísérletek azt mutatják, hogy nagyon kis mennyiségű forró víz is nagymértékű változásokat okozhat a felszínen. Az eredmények ezért is különösen érdekesek, mert kevés vízzel adnak magyarázatot az űrből is megfigyelhető sávok eredetére.

A kutatásnak ugyanakkor megvannak a maga korlátai, hiszen a marsi körülményeket nem lehet tökéletesen utánozni a Földön. A szakértők Mars-kamrájában például egy picit melegebb volt, mint a vörös bolygón általában jellemző, és a használt homokréteg is sokkal vékonyabb, mint ami a marsi felszínt fedi. Mivel az MRO és más Mars körül keringő szondák nem tudnak olyan részletgazdag képeket készíteni a felszínről, amelyek révén megerősíthetők (vagy cáfolhatók) lehetnek a kísérleti eredmények, a Curiosity pedig nem mehet a sávok közelébe, mivel félő, hogy földi mikrobákkal fertőzné meg az esetleges marsi bioszférát, arra még egy darabig várni kell, hogy igazolást nyerjen az új teória.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward