A Mars Express még 2003. június 2-án indult útnak egy fontos és izgalmas küldetés miatt, feladata ugyanis az volt, hogy kiderítse, van-e folyékony víz a Mars felszínén, vagy éppen a vastag déli-sarki jég alatt, ami egy 20 x 30 kilométeres területen húzódik és 1,5 kilométer vastag – a feltételezések alapján ott sós víz lehet.
Az űrszonda az akkori időknek megfelelően egy kiforrott, stabilan működő operációs rendszert kapott, ami természetesen hardverspecifikus szoftverkomponensekkel is fel lett vértezve annak érdekében, hogy minden fedélzeti elektronika megbízhatóan végezhesse a feladatát, illetve a földi bázissal is kommunikálni tudjon. A Mars Express űrszonda fedélzetén egy MARSIS ( Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionospheric Sounding) nevű hardver végzi a vízkereséssel kapcsolatos feladatokat, amely 40 méteres fesztávú antennával és alacsony frekvenciájú rádióhullámokkal dolgozik.
Az űrszonda küldetése eredetileg 2005 decemberéig tartott volna, viszont 23 hónapos hosszabbítást kapott a projekt, majd később egy második hosszabbításról is döntöttek 2009 májusáig. 2011. októberében hiba jelentkezett a fedélzeti adattároló szerepét betöltő SSMM (Solid-State Mass Memory) rendszerben, így leállították a tudományos megfigyeléseket. A küldetés azóta is tart, számos optimalizációt hajtottak végre a hardver esetében annak érdekében, hogy élettartamát meghosszabbítsák, a napokban pedig fontos szoftveres frissítést is kapott az űrszonda.
Az Európai Űrügynökség tájékoztatása szerint a frissítés hatására hatékonyabban működhet a hardver, valamint nagyobb területet tud pontosabban elemezni, mint korábban. Ez azért lehetséges, mert a frissítés jóvoltából javították a jelvételt, illetve a fedélzeti adatfeldolgozás hatékonysága is javult, ennek hatására több hasznos adatot tud hazaküldeni az űrszonda. Az eszköz egyébként nemcsak a Mars felszínét pásztázza, hanem annak holdjáét, a Phobosét is. Az eddigi módszer keretén belül túl sok nagyfelbontású adatot készített az eszköz, amelyekkel hamar megtelt a fedélzeti tárhely, a frissítés óta viszont szelektál a szoftver, vagyis azokat az adatokat, amelyekre nincs szükség, elveti, így ötször hosszabb ideig tud egyhuzamban dolgozni és jelentősen nagyobb területet tud feltérképezni egy lépésben. A Mars déli pólusánál készített alacsonyabb felbontású képek alapján folyékony víz lehet a felszín alatt, így ezt a régiót újra megvizsgálják, immár a frissített szoftverrel dolgozó eszközzel, ami reményeik szerint segít eldönteni, tényleg van-e folyékony víz a bolygón, vagy nincs.
A MARSIS egyébként az alacsony frekvenciájú rádióhullámok visszaverődését elemezve dönti el, milyen rétegrend lehet a felszín alatt, ugyanis ezek a rádióhullámok másképp verődnek vissza a sziklákról, a jégről, a homokról és egyéb hasonló anyagokról, valamint a vízről is. A 19 éve indított küldetés jelenleg is tart, arról azonban nem tettek említést a hivatalos közleményben, hogy még hány évig segíthet a Mars Express a nagy vörös bolygó feltérképezésében.
