Az első Naphoz hasonló csillag körül keringő extraszoláris, azaz Naprendszeren kívüli bolygót 21 évvel ezelőtt, 1995-ben fedezték fel a kutatók. Az azóta eltelt két évtizedben rengeteg újabb planétát detektáltak a földi és Föld körüli műszerek, és egyre inkább úgy tűnik, hogy az univerzum hemzseg a bolygóktól. A kifejezetten exobolygó-vadászatra kifejlesztett Kepler űrtávcső eddig több mint 2200 planéta létezését igazolta.
Új bolygók felfedezéséről mostanában napi gyakorisággal hallani, így egy-egy ilyen égitest detektálása önmagában már nem is jelent szenzációt. Ha azonban igaznak bizonyulnak a híresztelések, rövidesen az elmúlt évtizedek legfontosabb exobolygó-felfedezése kerülhet bejelentésre. A német Der Spiegel oldalain ugyanis pénteken egy névtelen forrás arról számolt be, hogy az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kutatói egy Földhöz hasonló planétára akadtak a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri lakható zónájában. Ez utóbbi jellemző azt jelenti, hogy a bolygó csillagától olyan távolságban kering, hogy elviekben létezhet folyékony állapotú víz a felszínén, ami az általunk ismert élet előfeltétele.
Bár az ESO munkatársai egyelőre nem erősítették meg a híresztelést (a forrás szerint a hivatalos bejelentést a hónap vége felé tervezik megtenni a kutatók), ha valóban ilyen bolygót találtak, az óriási dolog lenne. A Proxima Centauri egy hármas csillagrendszer része, és mindössze 4 fényévnyire van a Naptól. A vörös törpét közelsége miatt sokan sokféle műszerrel vizsgálták a múltban, mostanáig azonban senki nem találta nyomát bolygóknak körülötte.
Mivel a Proxima Centauri úgynevezett flercsillag, esetében a lakható zóna nem egészen jelenti ugyanazt, mint a Napnál. Az égitest számos vörös törpéhez hasonlóan heves kitöréseiről híres, így a szakértők sokáig kételkedtek abban, hogy az ilyen csillagok körül keringő bolygókon lehet-e élet. Ez a szkepticizmus az utóbbi években egy kicsit mérséklődött, főleg miután kiderült, hogy ez a csillagtípus a leggyakoribb a Tejútrendszerben, így a világegyetemben élet nyomait kutató SETI nemrégiben egy olyan programba vágott bele, amelynek célja 20 ezer vörös törpe és környezete vizsgálata.
Bármi is legyen a híresztelések mögött, kijózanító tény, hogy a Proxima Centauri csak kozmikus léptékkel mérve van közel hozzánk. A jelenlegi technológiákkal még mindig elképzelhetetlenül hosszú ideig tartana elérni egy, a csillag körül keringő bolygót. Jurij Milner és Stephen Hawking lézervitorlás űrflottája ugyanakkor egyre csábítóbb ötletnek tűnik a hármas csillagrendszer felfedezésére. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az orosz milliárdos és a híres fizikus Philip Lubin, a Kaliforniai Egyetem kutatója által kidolgozott koncepcióra építve néhány grammos szondák tömegét küldené a szomszédos rendszer irányába, amelyeket lézersugarakkal gyorsítanának a fénysebesség negyedére, így azok nagyjából 15 év alatt elérhetnék céljukat.
A projekttel kapcsolatban persze még számos megoldandó technikai probléma akad, például hogy az ennyire gyorsan utazó szondák céljukat elérve tudnának-e egyáltalán értékelhető méréseket végezni, és ha nem, hogyan lehetne ezeket lelassítani, illetve az is kérdés, hogy az űreszközök az adatokat hogyan sugároznák vissza a Földre. Ha azonban tényleg van lakható bolygó a Proxima Centauri körül, jelentősen megnőhet ezen terv vagy más vakmerő, a szomszédos rendszer belátható időn belüli elérésével kecsegtető koncepciók megvalósulási esélye.
