Földi felhők hét fényévnyire

Vízmolekulákból álló felhők nyomait detektálták egy 7,3 fényévnyire található barna törpén a csillagászok.

Földi felhők hét fényévnyire

Vízmolekulákból álló felhők nyomait detektálták egy 7,3 fényévnyire található égitesten a csillagászok. Ha sikerül megerősíteni a felfedezést, ez lehet az első alkalom, hogy a Naprendszeren kívül is láthatjuk a bolygónkon olyannyira megszokott felhőtípust. A kérdéses égitest egy Jupiterhez hasonló méretű barna törpe, és a vele kapcsolatos vizsgálatok sokat elárulhatnak az ég ezen rejtélyes objektumainak természetével kapcsolatban.

Kevin Luhman, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója a NASA WISE infravörös űrtávcsövének 2010−2011-ben készült képein fedezte fel a közeli objektumot. A barna törpék olyan csillagok, amelyek alacsony tömegük miatt nem voltak képesek belsejükben a nukleáris reakciók fenntartására, így születésük után szinte azonnal halványodni és hűlni kezdtek. A WISE J0855−0714 katalógusjelű objektum fajtájának leghidegebb ismert képviselője. Légköri hőmérséklete egy picivel fagypont alatt van, tehát a Földnél hidegebb, a Jupiternél viszont melegebb égitest.

„Felfedezése óta megszállottan kutatom ezt az érdekfeszítő égitestet” – mondja Jacqueline Faherty, a Carnegie Intézet csillagásza. Legújabb szomszédunk egy óriásbolygóra emlékeztet – akkora, mint a Jupiter, és 3−10-szer annyit nyom, mint a gázóriás −, ugyanakkor nem egy csillag körül kering, hanem magányosan létezik saját rendszerében. Ez azt is jelenti, hogy mivel nincs olyan közeli csillag, amely elnyomná halovány fényét, valamint nagyon közel is helyezkedik el, elviekben kiválóan tanulmányozható lenne a csillagászati műszerekkel.

Ezt ugyanakkor halványsága és hideg légköre megnehezíti, így a földi obszervatóriumoknak alig lehet esélyük megpillantani. Fahertynek ennek ellenére sikerült, igaz, alapos rákészülés árán. A 6,5 méteres chilei Magellan/Baade távcsövet használta az észlelés során, 151 közel infravörös fotót készítve a kérdéses objektumról. A felvételek kombinációjából kirajzolódó színek és mintázatok alapján következtetnek arra a csillagászok, hogy az égitest légkörében vízjégből és nátrium-szulfidból álló felhők vannak.

Rendkívül izgalmas felfedezésről van szó, hiszen ez az első meggyőző jele annak, hogy a Naprendszeren kívül is léteznek vízjég-felhők, amelyek rendszerünkön belül is csak két bolygón, a Földön és a Marson figyelhetők meg. Az óriásbolygókon valószínűleg szintén akadnak ilyen anyagú felhők, azokat azonban hűvös légkörükben más anyagú rétegek takarják, így detektálásuk problémákba ütközik, mondja Jonathan Fortney, a Kaliforniai Egyetem kutatója.

Némi vízgőzt ugyan már sikerült megfigyelni egyes extraszoláris planéták légkörében, a vízjégből álló felhők azonban újdonságnak számítanak. Mostanáig azt se nagyon tudtuk, hogy a Földre jellemző részleges felhőréteg mennyire jellemző más égitesteken, folytatja a szakértő. A nemrég felfedezett barna törpe azonban ilyen: nagyjából felét borítják felhők. A felfedezés igazolásához spektroszkópos mérésekre lenne szükség, ezekkel azonban az égitest halványsága miatt vélhetően ki kell várni a James Webb űrtávcső üzembe helyezését.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward