A TOI-700d ugyanis hasonló méretű, mint a Föld, és hasonló mennyiségű fényt kap csillagától, így felszínén olyan hőmérsékleti viszonyok vannak, amelyek lehetővé tehetik az általunk ismert élet jelenlétét. A planéta sűrűségét, légkörének összetételét és más fontos információkat azonban nem ismerünk, így azt senki sem tudja, hogy valóban van-e víz a felszínen, és hogy milyen a tényleges hőmérséklet.
A TESS a fedési módszerrel kutat exobolygók után, vagyis periodikus fényváltozásokat próbál detektálni a megfigyelt csillagok fényében, amiket a csillag korongja előtt átvonuló bolygók okozhatnak. A TOI-700 egy vörös törpe, amely a Nap átmérőjének és tömegének nagyjából 40 százalékát teszi ki. Jóval hűvösebb is csillagunknál, energiakibocsátása alig 2 százaléka Napunkénak. Így hiába van viszonylag közel, 101 fényévre, meglehetősen halvány az égbolton.
A TESS többször is vizsgálta a csillagot az elmúlt két évben, és annak fénygörbéjén három elkülöníthető jelet fedeztek fel az adatokat elemző csillagászok. Amikor alaposabban is megvizsgálták a rendszert, kiderült, hogy a jelek három bolygót rejtenek. A b jelű planéta a Földhöz hasonló méretű, de túl közel van csillagához, így ötször annyi energiát kap, mint mi. A c jelű bolygó a Föld energiájának 2,5-szörösét kapja a központi égitesttől, ez ráadásul egy szuperföld, amely 2,65-ször nagyobb átmérőjű a Földnél. A legkülső, d jelű planéta viszont alig nagyobb a Földnél (az átmérője 1,114-szeres), és energiamennyiségben nagyjából 86 százalékot kap hozzánk képest.
Mivel egy vörös törpéről van szó, mindehhez az egész rendszer sokkal kompaktabb, mint a Naprendszer. A TOI-700d mindössze 37,4 földi nap alatt kerüli meg csillagát, és fele olyan messze van tőle, mint a Merkúr a Naptól, a másik két planéta pedig ennél is szorosabb pályán kering.
Egy nagyon különös rendszerről van tehát szó, amely azonban valószínűleg gyakoribb, mint a saját rendszerünkhöz hasonlók. A vörös törpék galaxisunk legelterjedtebb csillagai, és 100 fényéven belül több ezer található belőlük. És az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy ezek körül inkább kisebb méretű bolygók keringenek, nem gázóriások, így a szomszédságban számos hasonló bolygórendszer lehet.
Ezek közül néhányat már ismerünk is, Teegarden csillaga például mindössze 12 fényévre van, és két Földhöz hasonló bolygóval rendelkezik, míg a 40 fényévre található TRAPPIST-1 körül hét kőzetbolygó kering, közülük három az élhető zónában. A galaxis tehát tele lehet hasonlóan szoros rendszerekkel, amelyek a Naprendszerhez szokott szemünknek ugyan idegenek, de valójában nagyon elterjedtek, így vizsgálatuk kiemelten érdekes a Tejútrendszer megismerése szempontjából.
