Felnőtt agysejteket programoztak más típusú neuronokká

A Texasi Egyetem molekuláris biológusai véltelenül jöttek rá, hogy hozhatnak létre egerekben egy idegsejttípusból egy másikat anélkül, hogy közben őssejtté alakítanák vissza azt.

Felnőtt agysejteket programoztak más típusú neuronokká

A kutatócsoport eredetileg gliasejteket akart őssejtekké visszaalakítani, hogy aztán ezekből alakítson ki dopaminerg neuronokat. A nagyobb, nyúlványos neuronok nyúlványait borító gliasejtek az agy 90 százalékét teszik ki, és a szakértők számára azért tűntek különösen érdekesnek, mert amellett, hogy sok van belőlük, a többi neuronnál sokkal könnyebben is osztódnak.

A texasi kutatók a striátumban, az agy mozgásokat kontrolláló régiójában célozták meg a gliát, azt remélve, hogy ezen sejtek némelyikéből sikerül dopamintermelő neuronokat kreálniuk. A Parkinson-kóros betegekben, és több más neurodegeneratív kórkép esetén is ezen sejtek halála okozza a tünetek egy részét, például a remegést és a végtagi merevséget. Ha tehát a gyorsan osztódó gliát sikerülne ilyen idegsejtekké alakítani, az új terápiás lehetőséget jelentene több gyógyíthatatlan betegség esetében is.

Ezért a csapat tagjai összeszedték azokat a fehérjéket, amelyek elvileg visszaalakítják a gliát őssejtté, majd ebből az állapotból egy másik irányba vezetik a fejlődését, dopamintermelő sejttípussá alakítva azt. A szükséges proteinek génjeit „bepakolták” egy vektorba, egy ártalmatlanított vírusba, és a terv az volt, hogy ez majd a bejut a gliasejtekbe, átalakítva ezeket.

Galéria megnyitása

Csakhogy nem ez történt: amikor a kutatók mikroszkóp alatt vizsgálni kezdték, mire jutottak a vírusok, azt látták, hogy a glia nem változott meg. Egy másik sejttípus, az úgynevezett közepes méretű, tüskés neuronok (MSN) viszont igen. A striátumban szintén gyakori MSN-ek alapesetben egy GABA nevű neurotranszmittert termelnek, amely a dopaminhoz hasonlóan fontos szerepet játszik az izommozgások irányításában. A kezelés után azonban ezen sejtek némelyike dopamint kezdett termelni. Az alaposabb elemzés után ráadásul kiderült, hogy a módosult MSN-ek nem fejlődtek vissza őssejti állapotba, amiről eddig úgy hitték a kutatók, hogy nélkülözhetetlen a hasonló átalakulásokhoz.

Ahogy Chun-Li Zhang, a kutatók egyike elmondta, amikor kiderült, hogy nem a glia, hanem az MSN-ek alakultak át, kicsit csalódottak voltak társaival. Aztán rájöttek, hogy valamilyen módon sikerült az érett idegsejtek fenotípusát megváltoztatniuk, ami tudomásuk szerint eddig senkinek sem jött össze, sőt, azt sem gondolta senki, hogy ez lehetséges.

Egyelőre rejtély, hogy miért nem a glia változott meg a kezelés hatására, és az is, hogyan váltottak gyakorlatilag egy lépésben funkciót az MSN-ek. Az eredmény azonban az mutatja, hogy még rengeteg mindent nem tudunk az idegrendszer plaszticitásáról, vagyis hogy agyunk sejtjei milyen változásokra képesek életünk során. A mostani véletlen felfedezés pedig egészen új utakat nyithat meg az idegsejtek pusztulásával járó betegségek terápiáit kutatók számára.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap