Felgyorsítja csillaga forgását egy exobolygó

Az árapály-disszipáció extrém esetét detektálták a csillagászok a HATS–18 rendszerben: ennek csillaga 3-szor gyorsabban forog, mint ahogy mérete és kora indokolná.

Felgyorsítja csillaga forgását egy exobolygó

Egy nemrég felfedezett exobolygó olyan közel kering csillagához, hogy szokatlanul gyors forgásra készteti a központi égitestet. A Föld és a Hold „táncára” hasonlító mozgás tanulmányozása révén a szakértők sok újdonságot tudhatnak meg a bolygók és csillagaik kölcsönhatásairól. A HATS–18 nevű csillag bolygóját a Bakos Gáspár által létrehozott HATSouth (Magyar Automatikus Távcsőhálózat) révén fedezték fel a kutatók. (A hálózat a világ több pontján elhelyezett, piciny, 11 centiméteres távcsövek révén vizsgálja a csillagok fényességében bekövetkező, bolygók jelenlétére utaló periodikus változásokat.)

A HATS–18 méretében és hőmérsékeltében is nagyon hasonlít a Napra. Közvetlen közelében ugyanakkor egy forró jupiter kering, vagyis egy olyan gázóriás, amely kevesebb mint egy földi nap alatt kerüli meg csillagát. A hasonló helyzetű gázóriásokat a legkönnyebb felfedezni a fedési módszerrel, hiszen ezek csillaguk fényének jelentős részét képesek kitakarni az égitest korongja előtti átvonulás közben, keringési idejük rövidsége pedig megkönnyíti a periodicitás észlelését a csillag fényességváltozásaiban.

A forró jupiterek ugyanakkor a legkülönösebb exobolygók közé tartoznak, mivel saját rendszerünk nem tartalmaz hasonlót, és senki sem tudja, hogy ezek hogyan keletkezhetnek. Kaloyan Penev, Bakos Gáspár és kollégáik azt remélik, hogy az újonnan azonosított bolygó révén ezen égitestek formálódásába is bepillantást nyerhetnek. A bolygó jelenlegi mozgásából ugyanis talán következtetni lehet majd arra, hogy a gázóriás a rendszer külső részein keletkezett, és csak később vándorolt csillaga közelébe, vagy esetleg jelenlegi pályáján jött létre.

A rendszer továbbá annak tanulmányozására is kiváló lehet, hogyan befolyásolhatja egymást két forgó objektum. Az úgynevezett árapály-disszipáció során energia adódik át egyik égitesttől a másiknak. A Föld–Hold-rendszer esetében ennek java az óceánba kerül át, és eredményeként a Föld forgása évszázadonként 2 ezredmásodperccel fékeződik, a Hold–Föld-távolság lassan növekszik, az óceánok vizének átkeveredése pedig fokozódik.

A HATS–18 rendszerben ennek ellenkezője történik: a bolygó egyre közelebb kerül csillagához, és gyorsítja annak forgását. Penev és társai akkor kezdtek erre gyanakodni, amikor kiderült, hogy a központi égitest jóval gyorsabban forog annál, mint ami mérete és kora alapján megszokott lenne. A bolygó jelenleg 2,5 millió kilométerre van csillagától, és nagyjából kétszer annyit nyom, mint a Jupiter, így jelentős erőket képes kifejteni a központi égitestre.

Ha a HATS–18 nem rendelkezne ezzel a bolygóval, jelenleg nagyjából egy hónap alatt fordulna meg saját tengelye körül. A bolygó hatása azonban olyan jelentős, hogy a csillag ennél háromszor gyorsabban forog. Erre csak az extrém közelség miatt kerülhetett sor, hiszen ha a Jupiter hirtelen átkerülne a Merkúr pályájára, nagyjából 50 millió kilométerre a Naptól, a gázóriás semmi észlelhető hatással nem lenne csillagunkra. Az újonnan detektált rendszerben viszont nagyon erős árapály-disszipáció figyelhető meg, amely tanulmányozása révén többet tudhatunk meg azon rendszerekről is, amelyekben ez a hatás kevésbé látványos, például a Jupiter és holdjai, illetve a kozmosz távoli csillagai és bolygói esetében, mondja Penev.

HATSouth távcsövek

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward