A tumorsejtek terjedése során a sejteknek először is el kell szakadniuk a daganattól, majd túl kell élniük a testben való sodródást, mielőtt megtelepednének egy újabb szervben. Hogy ez pontosan hogyan történik, az sok szempontból máig rejtély a szakértők számára is. A veserák kapcsán például már számos genetikai mutációt sikerült a tumorsejtek kialakulásához kötni, de hogy a sejtek hogyan jutnak el más szervekbe, hogy ott másodlagos tumorokat hozzanak létre, arról a legutóbbi időkig nem tudtunk semmit.
Egy új vizsgálat ennek részleteire derít némi fényt: a kutatók vese- és emlőráksejtek genetikai viselkedését vizsgálták, miközben azok egerekben okoztak áttéteket. A test minden sejtje ugyanazon géneket hordozza, azonban a különböző sejttípusokban más és más a gének működési mintázata. A gének kifejeződését szabályozó rendszerek vezérlik, amelyek meghatározzák, hogy egy-egy génről készüljön fehérje az adott sejtben, vagy sem.
Ami a vesében szaporodni kezdő tumorsejteket illeti, a vizsgálatok alapján a daganatokról leszakadó és más szerveket sikerrel kolonizáló sejtekben a szakértők meglepetésére olyan gének aktiválódtak, amelyek a vese sejtjeinek működésére egyáltalán nem jellemzők. Az említett gének ehelyett a fehérvérsejtekben fejeződnek ki, amelyek az immunvédekezésben játszanak szerepet.
A kutatók több száz emberi tumormintát is megvizsgáltak, és ezek alapján szintén úgy tűnik, hogy a leggyakoribb veserák esetében az áttétet okozó sejtekben ezek a gének aktiválódnak. Sőt: a mellrák esetében is hasonló viselkedésre utalnak a jelek, de ennek megerősítéséhez további vizsgálatokra lesz szükség.
„Hogy a rák hogyan válik képessé a terjedésre, régóta fennálló kérdés, amelyre a feltárt genetikai mutációk nem tudtak választ adni” – mondja Sakari Vanharantaopens, a kutatás vezetője. Sikerült elsőként megmutatnunk, hogyan lopják el a tumorsejtek bizonyos szabályozó régiók működését, hogy más szövettípusokra jellemző géneket indítsanak be magukban, folytatja a szakértő. Ezekkel a génekkel aztán gyakorlatilag normális testi sejteknek tudják álcázni magukat, így könnyebben elterjedhetnek.
A metasztázis, vagyis az áttét kialakulásának kérdése nagyon komoly probléma, hiszen a legtöbb halál a másodlagos tumorok nyomán következik be. Így ha a folyamat részleteit sikerült feltárni, azzal új célpontokat kaphatnak a rákterápiák, az áttétek gátlása révén javítva a betegek túlélési esélyeit.
