Februári égbolt − 2014

Februári kínálatunkban egy érdekes, súroló csillagfedésről, a bolygók havi láthatóságáról, illetve a januárban felfedezett szupernóvával kapcsolatos legújabb hírekről számolunk be.

Februári égbolt − 2014

A bolygók közül a Merkúr a hónap elején, illetve végén figyelhető meg, először napnyugta után, majd február végén napkelte előtt a délkeleti égen látszik. A Vénusz két órával a Nap előtt kel, és a hónap közepén fényessége eléri a -4,9 magnitúdót, miközben átmérője jelentősen lecsökken ugyan, fázisa viszont növekszik. A Mars az éjszaka második felében a délkeleti-déli égen látszik, fényessége -0,5 magnitúdóra nő, és átmérője is fokozatosan növekszik.

A Jupiter az Ikrekben tűnik fel, és az éjszaka nagy részében látható a déli-délnyugati égen. -2,5 magnitúdós fényességével továbbra is a téli éjszakák egyik legfeltűnőbb égitestje. A Szaturnusz éjfélkor kel, és a délkeleti égen, a Mérlegben látszik, fényessége 0,5 magnitúdó. Az Uránusz napnyugta után a Halakban észlelhető, késő este nyugszik. A Neptunusz február 23-án kerül együttállásba a Nappal, így ebben a hónapban nem figyelhető meg.

Érdekes látványosságot kínál február 9-én napnyugta után nem sokkal a 119 Tauri és a Hold égi találkozása. Az 1800 fényévnyi távolságban, a Bika csillagképben található, 4,5 magnitúdós vörös óriás az égbolt második legvörösebb csillaga. A Kerkakutas-Áporka-Nyírlugos vonal pár kilométeres távolságából észlelve a Hold súrolva fedi az égitestet, ami az megfigyelő számára úgy nyilvánul meg, hogy a meglepően nagy, 0,01 ívmásodperc átmérőjű csillag korongja a holdperem szabálytalanságai miatt a fedés során többször is elbújik, majd újra előbukkan.

Az eltűnések és előbukkanások pontos lemérése révén kirajzolódik, hogyan is néz ki égi kísérőnk felszíne a kérdéses régióban. Mivel a Hold pólusaival kapcsolatban a számos űrbe küldött szonda ellenére is meglehetősen keveset tudni, a szakértők komoly tudományos eredményeket remélnek az esemény megfigyelésétől. A súroló fedés vonalától délre a csillag nem tűnik el a Hold korongja mögött, attól északra viszont rövid, de teljes fedést láthatunk, amely Győrben és Miskolcon 20, Budapesten 15, Székesfehérváron pedig 8 percig tart majd.

Ahogy arról a múlt héten beszámoltunk, január 21-én a University College London kutatója, Steve Fossey és diákjai egy rövidnek szánt észlelési gyakorlat közben egy szupernóvát fedeztek fel a Szivar-galaxisban. A felfedezés annál is inkább meglepő, mivel a közeledő felhők miatt Fossey az előre eltervezett menetrendtől eltérve a hallgatókra bízta, hogy mit néznek meg a 35 centiméteres távcsővel gyorsan zsugorodó tiszta égbolton. A diákok az M82 jelű galaxist választották, és ezzel csillagászati történelmet írtak.

Az előrejelzéseknek megfelelően a csillag a napokban fejezte be felfényesedését, és február 3-án 10,5 magnitúdós maximumot ért el. A környező porfelhő erősen tompítja az esemény fényét, a becslések szerint 2 magnitúdóval fényesebbnek látnánk, ha nem egy ilyen fiatal galaxisban történt volna a robbanás. Az elmúlt napokban az is kiderült, hogy a galaktikus szomszédságunkban lezajló esemény egy teljes hétig észrevétlen maradt a földi megfigyelők számára: a robbanásra (a Földről szemlélve) a jelek szerint január 14−15. éjszakáján kerülhetett sor. A mellékelt képsorozaton Itagaki Koicsi felvételei láthatók erről az első hétről, amelyeken utólag sikerült azonosítani a csillagot.

Forrás: mcse.hu

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward