A Huawei a világon elsőként dobott piacra olyan okostelefont, amit három részbe lehet hajtani, és ezzel már valóban megszüntette a határt a táblagépek és a mobilok között. A cég az Apple-től várt szélesebb képarányú dizájnt is hamarabb dobta piacra mindenkinél a Pura X szériával. Az útkeresést pedig nem hagyta abba, most egy egészen érdekes szabadalomról számolhatunk be.
Folyamatosan dolgozik a Huawei azon, hogy milyen készülékeket lehet megvalósítani a flexibilis AMOLED képernyőket használva. A cég nevéhez köthetően felfedeztek egy friss szabadalmat, amely egy elég váratlan elképzelést vázol fel.
A Huawei megvalósítaná a három részbe hajtogatható okostelefont a hagyományos hosszúkás készülékből is. Ez egy extra hosszú eszközt szülne, amit mégis nagyon kicsi helyre lehet bezsúfolni.
Abból a szempontból nincs új a nap alatt, hogy a szerkezet pontosan úgy nézne ki, mint a Huawei Mate XT szériánál, amelyből a kínaiak már a harmadik generáció bemutatásán dolgoznak. Szóval bőven van mostanra tapasztalatuk azzal, hogyan valósítható meg egy termékben a két különböző módon mozgó zsanér, és miként tagolhatók a belső komponensek. Az extra kihívást a Huawei számára az jelentheti itt, hogy mindent lényegesen kisebb méretbe kellene bezsúfolni.
A szabadalom alapján a cég egészen biztos, hogy vizsgálja ezt a formátumot, de kérdéses, hogy érdemes-e egy ilyen szerkezetet megvalósítani. A három részbe hajtott hosszúkás mobil valójában már nem lenne sokkal kisebb alapterületű, mint egy szimpla flipes szerkezet, cserébe valamelyest biztosan vastagabbá válna, és több kompromisszummal járna például az üzemidőt tekintve. A kamerák integrálása is nehéz lenne, ezeket a mostani szabadalmi ábrán fel sem tüntette a Huawei.
Mivel csak egy szabadalomról van szó, így semmilyen paramétert nem tudunk, de a vázlatok alapján az biztos, hogy a kihajtott készülék képaránya a 9:21-es képarányon is túlmutatna. Ez szoftveres szempontból is új (szükségtelen?) kihívást jelentene a fejlesztők számára. A szabadalmi leírás egy speciális védőburkolatról is szól, amely segít csökkenteni a jelveszteséget, amikor a telefon össze van hajtva. Hiszen az antennákat is másként kellene itt elhelyezni.
A hajtogatható mobilok szünet nélküli innovációja során a Huawei érdekes módon a széthúzható formátumot elkerüli. Elvileg ennek a megvalósítását semmi nem akadályozná, a gyártók mégis nagy ívben kerülik ezt az irányt. Azt nem tudjuk, hogy ennek mi az oka, de talán a túl bonyolult belső struktúra szegheti a vállalatok kedvét. Még a zsanérokkal is vannak alkalomadtán megbízhatósági gondok, a motorral és egyéb komponensekkel működtetett szétcsúsztatható eszközök pedig lényegesen komplexebbek lennének.
Érdeklődve várjuk, hogy a Huawei valóban előrukkol-e a jövőben a fenti szabadalmon megjelenő készülékkel, de nem lenne meglepő, ha ez az elképzelés a fiókban maradna sok más szabadalomhoz hasonlóan.
