A csillagászok eddig már közel 4500 Naprendszeren kívüli planétát azonosítottak, azonban érdekes módon eddig egyetlen exohold létét sem sikerült meggyőzően igazolni. Ennek persze több oka is lehet, elsősorban az észlelés nagy távolság miatti nehézsége, de mindenesetre furcsa, hogy a Naprendszerben rengeteg hold van, köztük bolygónyi méretűek is, a Naprendszeren kívül meg nem látunk ilyen égitesteket.
Egy közeli csillag körüli bolygó azonban megváltoztathatja ezt a képet, legalábbis árnyalhat rajta. A planéta körül ugyanis tetemes mennyiségű por és gáz kering egy akkréciós korongban, és úgy tűnik, hogy ebben akár több hold is formálódhat. A legújabb megfigyelésekkel sikerült megerősíteni a már korábban is észlelt anyagkorong létezését, amelyben saját Holdunk tömegének többszörösét kitevő anyag kering.
A PDS 70 katalógusjelű csillag mindössze 365 fényévre van tőlünk. Egy rendkívül fiatal égitestről van szó, amely mindössze 5 millió éves (összevetésképpen a Nap 4,6 milliárd éves jelenleg). Annyira új a csillag, hogy még tisztán látszik körülötte a formálódása során visszamaradt anyagból álló akkréciós korong. Illetve jelen esetben inkább egy gyűrűről van szó, hiszen a csillag és a korong belső széle között méretes űr van. Ez két bolygónak köszönhetően, amelyek a gyűrű és a csillag között keringenek, és már magukba építették, illetve eltakarították útjukból a port és a gázt.
A PDS 70b és c jelű bolygókról nem sokat tudunk. Méretük valahol 1–10 Jupiternyi között van, és a c jelű bolygó igen közel kering a gyűrű belső pereméhez. Valószínűleg részben innen, részben saját visszamaradt anyagából formálódhatott az az anyagkorong, amely ezen bolygó körül található, és amelyet először 2019-ben észleltek a csillagászok. Ennek létét sikerült nemrégiben megerősíteni, még nagyobb felbontású felvételek segítségével, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a bolygó irányából, és nem a gyűrűből származnak a porjelek.
A cirkumplanetáris korongot közvetlenül nem sikerült megjeleníteni, mert ahhoz túl halvány és kicsi, de a rendelkezésre álló adatok alapján úgy gondolják a szakértők, hogy 360 millió kilométernél kisebb, de 180 millió kilométernél nagyobb lehet az átmérője. A por- és gázkorong hőmérséklete -245 °C körül lehet, vagyis igen fagyos, és ebből, illetve a valószínűsíthető porszemcseméretből a szakértők becslései szerint 0,007–0,031 földtömegnyi anyag keringhet a bolygó körül. Ez durván 0,5–2,5-szöröse a Hold tömegének, vagyis a planéta körüli anyagból egy tisztességes méretű holdat lehetne összedobni.
Ez a mennyiség ráadásul csak a jelenleg porként és gázként, kis részecskék formájában létező tömeg, vagyis ha már jelenleg is folyamatban van holdképződés a korongban, a nagyobb méretű égitestek anyagának tömege ezen felül van. Mindez azt jelenti, hogy könnyen lehetséges, hogy egy, a Jupiteréhez hasonló holdrendszer képződésének vagyunk tanúi. A másik bolygó, a PDS 70b körül szintén van némi por, így lehet, hogy ennek is van cirkumplanetáris korongja. Ez közelebbinek tűnik a bolygóhoz, mint a c jelű bolygónál, és itt sem zárható ki a holdak képződése.
Az ALMA új észlelési adataiból az is kiderült, hogy a bolygók nem teljesen takarították ki a csillag körüli porgyűrűn belüli részeket. Közvetlenül a csillag közelében van ugyanis egy másik, halvány, keskeny porgyűrű, amely rendkívül kevés anyagot, talán egyharmad földtömeget tartalmaz. Ebben is lehet akár egy formálódó égitest is, de lehetséges, hogy csak az egykori nagyobb gyűrű maradéka, amelyet lassan bekebelez a csillag.
Bolygóképződésre utaló jeleket a külső, nagy gyűrűben egyértelműbben detektáltak: úgy tűnik, egy helyen egy fényesebb csomó vannak az anyagban. A gyűrű külső szélének éles határa ráadásul azt sugallja, hogy a gyűrűn kívül is lehet valamilyen gravitációs befolyás. Ez a rendszer tehát még rengeteg meglepetést tartogathat, és ahogy egyre jobb műszerekkel vizsgálják, remélhetőleg egyre több érdekesség derül majd ki róla.
