Exobolygó lehet a kilencedik planéta?

Svéd kutatók szerint a feltevések szerint a Plutón túl keringő bolygó nagy távolságára az lehet a magyarázat, hogy az égitest nem csillagunk körül keletkezett.

Exobolygó lehet a kilencedik planéta?

Extraszoláris bolygóknak, vagyis exobolygóknak azokat a planétákat nevezzük, amelyek a Naprendszeren kívül találhatók. Eddig legalábbis így volt, a svédországi Lund Egyetem kutatói azonban most azt állítják, hogy saját rendszerünk is tartalmazhat egy ilyen égitestet, amely egy másik csillag körül keletkezett, a Nap azonban évmilliárdokkal ezelőtt eltulajdonította onnan.

A Caltech kutatói idén januárban jelentették be, hogy közvetett bizonyítékokat találtak egy kilencedik bolygó létezésére a Naprendszerben. Egy új, eddig nem ismert égitest jelenti ugyanis a legjobb magyarázatot arra, hogy a Kuiper-öv legtávolabbi ismert objektumai miért keringenek erősen elnyújtott, hasonló állású elliptikus pályákon. Bár a planéta léte egyelőre korántsem vehető biztosra, ha valóban ez tehető felelőssé a kisbolygóöv egyes tagjainak viselkedéséért, a modellek szerint a rejtélyes kilencedik bolygó egy, a Földnél 9-szer nehezebb óriásbolygó lehet, amely sosem kerül a Naphoz 30 milliárd kilométernél közelebb.

A bolygót a bejelentés óta sokan sokféle műszerrel próbálták detektálni, egyelőre sikertelenül. A svéd kutatócsoport azonban nem a planéta keresésébe vágott bele, ha azt próbálták kitalálni, hogy az hogyan kerülhetett ennyire távol a Naptól, amelynek minden más bolygója egymáshoz relatíve, meglepően szabályos rendben kering a központi csillag körül. Véleményük szerint a szokatlan (egyelőre persze csak feltételezett) pályára az lehet a magyarázat, hogy az égitest nem saját csillagunk körül keletkezett.

A csillagok csillaghalmazokban keletkeznek, és ifjúkorukban sokszor megközelítik egymást. Az ilyen találkozások alkalmával előfordulhat, hogy az egyik csillag „ellopja” egy másik egy vagy több bolygóját. Alexander Mustill, a kutatás vezetője szerint pontosan ez történhetett a kilencedik bolygóval is. A szakértők számítógépes szimulációi alapján a bolygó saját rendszerében is peremhelyzetbe kerülhetett (hasonlóan ahhoz, mint ahogy most is lehet) a többi bolygóval fennálló gravitációs kölcsönhatások miatt. Amikor aztán a fiatal Nap olyan közel került hozzá, hogy gravitációja ideiglenesen erősebbnek mutatkozott, mint a bolygó anyacsillagáé, a planéta távozott a rendszerből, és a Nappal együtt hagyta el a csillaghalmazt.

A teória azért nagyon érdekes, mert bár ugyan egyelőre semmi közvetlen bizonyíték nincs a bolygó létére, ha valóban ott kering ahol sejtik, és valóban egy exobolygóról van szó, ez az égitest jelentheti a legjobb esélyt arra, hogy a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal a közeljövőben meglátogassunk egy Naprendszeren kívül keletkezett planétát, mondja Mustill.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward