Erős anyagkitörést figyeltek meg a Rosetta üstökösén

A hirtelen előtörő anyagsugár még a napszelet is eltolta az üstökösmag közvetlen közeléből.

Erős anyagkitörést figyeltek meg a Rosetta üstökösén

A napközelponthoz közeledve egyre aktívabbá vált a 67P/Csurjumov−Geraszimenko-üstökös magja. Július 29-én például egy minden eddiginél nagyobb kitörésneklehetett tanúja az égitest körül keringő Rosetta űrszonda: a távozó anyagcsóva olyan nagy erővel tört elő a felszín alól, hogy egy rövid időre még a napszelet is elfújta maga fölül.

Az üstökös augusztus 13-án, vagyis ma hajnalban érte el 6 és fél éves pályája Naphoz legközelebbi pontját, és az elmúlt hónapokban egyre nagyobb aktivitás jellemzi. Ahogy központi csillagunk felmelegíti felszínét, a fagyott jég felolvad, majd a felszínt elhagyva port ragad magával, látványos anyagcsóvákat produkálva. A napközelséghez közeledve ezen anyagáramlások egyre intenzívebbé válnak, hiszen az erős fény olyan területeket kezd megvilágítani, amelyek évek óta szinte teljes sötétségben voltak.

Bár az üstökösmag aktivitásának tetőpontját a napközelség utáni hetekre várják a szakértők, a váratlan kitörésekre egyre nagyobb az esély, ahogy telnek a napok. Egy ilyen történt két héttel ezelőtt is, amikor a Rosetta 186 kilométerre volt az üstököstől. Az űrszonda több műszere is jelezte, hogy a kitörés megváltoztatta a kómát, időlegesen átalakítva annak szerkezetét és összetételét is. A legmeglepőbb fordulat azonban az volt, hogy a kitörés eltolta a napszél mágneses terét a nukleusz közvetlen közeléből.

A fenti képeket a Rosetta OSIRIS nevű kamerája rögzítette. Az anyagsugár a kacsaformájú mag nyaki régiójából tört elő hirtelen, és nagyjából fél óra alatt teljesen el is halványult. (A képek 18 perces eltérésekkel készültek.) A felvételeket elemző csapat tagjai szerint az anyagsugár legalább 10 méter/szekundummal száguldott, de ennél sokkal nagyobb sebesség is elképzelhető.

„Ez volt a legfényesebb anyagsugár az eddig látottak közül” – mondja Carsten Güttler, az OSIRIS-csapat egyik elemzője, a Max Planck Naprendszerkutató Intézet munkatársa. „A hasonló jetek többnyire sokkal halványabbak az üstökösmagnál, így játszani kell a fényerő-beállításokkal, hogy a képeken láthatóvá tegyük ezeket. Ez a kitörés azonban fényesebb volt a nukleusznál.”

Az anyagkitörés után néhány perccel a Rosetta ROSINA nevű műszerének nyomásérzékelője változásokat észlelt az égitest légkörének szerkezetében, a tömegspektrométer mérései szerint pedig eltérések következtek be a kilövellő gázok összetételében is. A két nappal korábbi elemzéshez képest a szén-dioxid mennyisége duplájára, a metáné négyszeresére, a hidrogén-szulfidé pedig hétszeresére növekedett, a vízgőz mennyisége ugyanakkor változatlan maradt.

Ezek csak az első, gyors elemzések eredményei, ugyanakkor arra is utalnak jelek, hogy a kitörést követően összetett szerves anyagok is megjelentek a kómában, mondja Kathrin Altwegg, a ROSINA vezető kutatója, a Berni Egyetem munkatársa. Annak megállapításához azonban további elemzésekre lesz szükség, hogy ezen anyagok az üstökös felszíne alól származnak-e.

A kitörés a porkibocsátásra is nagy hatással volt: a GIADA nevű műszert július folyamán napi 1−3 porszem találta el, 14 órával a csóva megjelenése után viszont ez napi 30-ra növekedett, sőt: augusztus 1-jén egy négyórás időtartam alatt 70 porszemet detektált a rendszer. A pormennyiség megnövekedésén túl azonban a kiáramló anyag sebessége is megváltozott: a porszemek háromszor-négyszer olyan gyorsan kezdtek száguldozni, mint a korábban detektált darabok.

Ahogy említettük, a legnagyobb meglepetést a kitörés kapcsán az okozta a Rosetta csapatának tagjai közt, hogy az anyagsugár a napszelet is eltolta a magtól. Az űrszonda magnetométerének adatai szerint a napból kiáramló töltött részecskék által keltett mágneses tér legalább 186 kilométerre tolódott el a mag felszínétől.

A szakértők azt remélik, hogy a július végi kitöréshez hasonlókból több is akad majd a következő hetekben, így további érdekességeket deríthetnek ki azzal kapcsolatban, hogy mi rejtőzik az üstökösmag felszíne alatt, és hogyan viselkedik az égitest, ahogy egyre forróbbá válik a Nap sugarainak hatására.

Az üstökös 2014. augusztus 6-án (balra) és egy évvel később

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward