A brit gyógyszerügynökség (MHRA) legalább 18 éves alanyok esetében engedélyezte a fejlesztési szakaszban AZD1222 néven futó vakcina használatát. A vakcinát két dózisban javasolt alkalmazni 4–12 hét szünettel. Az oltóanyag ilyen adagolás mellett a klinikai vizsgálatok során biztonságosnak és hatásosnak bizonyult a tünetes COVID-19 kialakulásának megelőzésében. A második dózis beadása után két hét elteltével a beoltottak között nem voltak súlyos esetek és senki sem igényel kórházi kezelést.
Az AstraZeneca a következő negyedévben több millió dózis leszállítására vállalkozott a brit kormány számára, és várhatóan más megrendelőik is lesznek, hiszen többek közt az EU is előzetes megállapodást kötött a céggel a leendő vakcinára, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pedig már a 3. fázis alatt is folyamatosan figyelemmel követi az eredményeket a reménybeli gyorsabb engedélyeztetés érdekében. (Hogy az EMA mikor adhatja meg a feltételes forgalomba hozatali engedélyt, azt egyelőre nem tudni, az ügynökség friss nyilatkozata szerint rendben zajlik az adatok vizsgálata, amelyek folyamatosan érkeznek be a klinikai kutatásokból.)
A vakcina gyengített csimpánz adenovírus vektort tartalmaz, ennek segítségével juttatják be az emberi szervezetbe a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének genetikai kódját. Ennek nyomán az emberi sejtek szintetizálják és kifejezik az említett fehérjét, felkészítve az immunrendszert a tényleges vírussal való későbbi találkozásra. Az oltóanyag nagy előnye az eddig engedélyezett mRNS-alapú vakcinákkal szemben, hogy nem igényel extrém hideget, így 2–8 °C-on szállítható, és hat hónapig egy normál hűtőben is tárolható.
Az MHRA döntése egy független bizottság véleményén alapult, amely az EMA-hoz hasonlóan már a 3. fázis alatt is elemzéseket végzett a rendelkezésre álló adatokon. A döntést megalapozó adatokat 2020. december 8-án a The Lancet oldalain is publikálták a vakcinafejlesztők. A védőoltással kapcsolatos munka ugyanakkor a sürgősségi engedélyezéssel sem fejeződött be, hiszen jelenleg is zajlanak a 3. fázisú vizsgálatok, illetve a biztonságossággal és a hatásossággal kapcsolatos információk a tömeges oltások megkezdése után is folyamatosan bővülnek, ahogy egyre több adat áll rendelkezésre.
A döntést megalapozó elemzés 11 636 fő adatain alapul, akik közül a brit és a brazil 3. fázisú vizsgálatokban 131-en betegedtek meg COVID-19-ben. Ahogy azt már november 23-án bejelentették, ezen az elsődleges hatásossági végponton a vakcina 70,4%-os hatásosságot mutatott a tünetes COVID-19 megelőzésében a második dózis utáni 14. naptól számítva. A súlyos betegség kialakulásának megelőzésében ugyanakkor 100 százalékosan hatásos volt a védőoltás, mivel az oltott csoportból senki sem betegedett meg komolyabban.
A biztonságossági adatok jelenleg több mint 20 ezer, brit, brazil és dél-afrikai vizsgálati résztvevő alapján állnak rendelkezésre. Ezek alapján az AZD1222-t a beoltottak jól tolerálták, az oltáshoz köthető súlyos mellékhatások nem jelentkeztek (a súlyos mellékhatások előfordulása a 0,7 százalék volt a vakcinált csoportban és 0,8 százalék az aktív oltóanyagot nem kapott kontrollcsoportban).
Hogy az oltóanyag mennyi ideig nyújt védettséget a megbetegedéssel szemben, illetve hogy a beoltottak képesek-e esetleg továbbra is fertőzni, arról – más oltóanyagokhoz hasonlóan – egyelőre csak korlátozott információk állnak rendelkezésre. Az előzetes elemzés időpontjában a monitorozott résztvevőknél 3,4 hónap volt az első dózis megkapása után eltelt idő mediánja, és 2 hónap a második dózis óta eltelt időé.
