Emlékcsere

Az MIT kutatói egy egereken végzett kísérletsorozat során sikerrel változtatták meg az állatok emlékeihez kapcsolódó érzelmi töltetet negatívról pozitívra, illetve fordítva is.

Emlékcsere

Az egyes emlékek formálódása során a helyszín és az érzelmek különböző agyterületen rögzítődnek: a hely a hippokampuszban, a vele kapcsolatos pozitív vagy negatív asszociációk pedig az amigdalában őrződnek meg. 2012-ben az MIT kutatói egérkísérletek során sikerrel aktiváltak egy emlékkel kapcsolatos félelemérzetet, miközben az állat egy, a rögzítődéstől eltérő helyen tartózkodott. Ennek során az optogenetika módszerét használták, vagyis olyan kísérleti állatokat használtak, amelyek agyi sejtjei a genetikai módosítások következtében fényre érzékeny fehérjéket termeltek, így működésük egy lézernyalábbal vezérelhető volt. A kutatócsoport így pusztán az emléket kódoló idegsejtek megvilágítása révén képes volt felidéztetni az állatokkal az eredeti helyszínt.

A szakértők az emlék helyének optogenetikai felidézése közben apró áramütéseknek tették ki az egereket, így azok utólag egy erős fájdalomélményt kapcsoltak a helyszín emlékéhez. Amikor aztán az egereket egy másik helyszínre helyezték, és aktiválták az eredeti helyszín emlékét, az egerek a félelemtől megdermedtek, mivel arra számítottak, hogy ismét áramütés éri őket. Az érzelmek felidézéséhez tehát ebben az esetben elég volt aktiválni a hely emlékét őrző régió neuronjait.

A következő lépésben a kutatócsoport tagjai arra szánták rá magukat, hogy utólag megváltoztassák az eredeti emlékhez fűződő érzelmi töltetet. Mint kiderült, ez is lehetséges, vagyis az egyes történésekkel, helyszínekkel kapcsolatban megőrződött érzelmek megváltoztathatók. A szakértők hím egerekkel kísérleteztek, és az állatok ugyanazon a helyszínhez két különböző élményt kaphattak: a csapat egyik fele egy nőstény egeret látott, ami pozitív töltetet adott az emléknek, a többiek pedig enyhe elektromos sokkokat kaptak, ami negatívvá tette az élményt.

A szakértők aztán a lézeres módszerrel felidézték a hely emlékét, majd az eredetivel pontosan ellenkező élményben részesítették az egereket, vagyis az előzőleg a nősténnyel találkozók áramütéseket kaptak, a sokkokon átesettek pedig megnézhették maguknak a nőstény egeret. A hellyel kapcsolatos érzelmeik tehát megváltoztak, anélkül hogy az állatok újra ellátogattak volna az eredeti helyszínre.

A szakértők azt is igazolták, hogy az érzelmek átprogramozása valóban megváltoztatta a hippokampusz és az amigdala közti kapcsolatokat is. Az „csere” után az eredeti helyszín emlékét őrző neuronok aktiválása nyomán az amigdala egy másik neuroncsoportja lépett működésbe, mint az átprogramozást megelőzően.

„Bár régóta tudjuk, hogy az emlékek módosíthatók, a folyamat hátterében húzódó mechanizmusokról eddig nem sok fogalmunk volt” – mondja Jonathan Lee, a Birminghami Egyetem kutatója. Rendkívül fontos eredményről van szó, hiszen az új adatok lényeges információkat hordoznak az eltérő agyi régiók természetével, és az emlék rögzülése, illetve felülíródása közti dinamikus interakciókkal kapcsolatban, folytatja a szakember.

Az eredmények a depresszió kezelésének egy elterjedt módját is hitelesítik, amelynek során a pszichiáter jó emlékek felidéztetése révén igyekszik a negatív élmények és hangulatok visszaszorulását elősegíteni, teszi hozzá Susumo Tonegawa, a kutatás vezetője. A kutatócsoport tagjai úgy vélik, hogy a jövőben az emlékek érzelmi töltetének manipulálását is be lehetne vonni a mentális terápiák eszköztárába, bár előtte mindenképpen további vizsgálatokra és kísérletekre lesz szükség.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward