Emlékátültetést hajtottak végre csigákon

A Kaliforniai Egyetem kutatói tengeri meztelencsigák között végeztek sikeres „emlékáthelyezést” RNS-molekulák átfecskendezése révén.

Emlékátültetést hajtottak végre csigákon

A kísérlet első fázisában David Glanzman és kollégái egy fájdalmas élménynek, összesen öt, 20 perces szünetekkel végrehajtott áramütésnek tették ki az állatokat. A következő napon aztán megismételték ugyanezt, hogy az élmény összekapcsolódjon egy ősi védekező reflexszel, amely során a fájdalomtól félő állat előre összehúzza magát, ha veszélyt észlel.

Ha a szakértők ezt követően fizikailag hozzáértek a sokkolt csigákhoz, azok átlagosan 50 másodpercre összehúzták magukat. Az áramütéseknek nem kitett csoport ugyanakkor az érintésekre csak egy másodperces „összerezzenésekkel” válaszolt.

A kutatók ezen a ponton RNS-t vontak ki mind a sokkolt, mind a nem sokkolt állatok központi idegrendszeri sejtjeiből, majd a mintákat egy harmadik csoport tagjaiba fecskendezték be. A harmadik csoportból hét csiga az áramütéses állatok molekuláit kapta meg, hét másik pedig a csak fizikailag „böködött” állatokét.

Végül a szakértők az injektált csigákat is érintgetni kezdték, és az eredmény meglepő módon majdnem pontosan tükrözte az RNS forrásaként szolgáló állatok reakcióit. A sokkterápián nem átesett csigáktól származó RNS-t hordozó állatokat csak egy-egy másodpercre zavarták meg az érintések, az áramütéses RNS-t kapó egyedek viszont átlagosan 40 másodpercre összegömbölyödtek a böködés hatására.

„Mintha átültettük volna az emlékeiket” – mondja Glanzmann. Bár a múltban más kutatócsoportok is próbálkoztak hasonló, hamis emlékek létrehozásával, a vonatkozó kísérletek során többnyire konkrét neuronokat céloztak meg a szakértők: felcímkézték egy emlék tárolásában szerepet játszó idegsejti hálózat tagjait, majd ezeket kívülről aktiválták.

Glanzman csapata viszont nem az idegi hálózatokra koncentrált, hanem pusztán a sejtszintű kommunikációban részt vevő molekulák révén manipulálta az emlékeket. Ami azért izgalmas, mert új információkkal szolgálhat arról, hogyan működik az emlékezet.

Bár az idegkutatók többsége azon a véleményen van, hogy az emlékezet, különösen a hosszú távú emléktárolás a szinapszisokban, az idegsejtek közti résben „él”, az új eredmény azt sugallja, hogy a sejtmag, és hogy az abban tárolt genom kifejeződését vezérlő és szabályozó RNS-ek szintén kulcsszerepet játszik a folyamatban. (Az ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy a sejten belüli kommunikációban részt vevő RNS-típusok közül pontosan melyek működnek közre leginkább az emlékezet működésében.)

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward