A kínai Chang’e 5 négy részből áll: egy keringő szondából, egy landolóegységből, egy felszállóegységből és egy mintavisszahozó kapszulából. Mivel az űreszköz fűtéssel nem rendelkezik, nem képes elviselni a holdi éjszaka hidegét, csak egyetlen holdi nappalt, azaz 14 földi napot tölthet a felszínen, mielőtt elektronikus rendszereinek épségét kockáztatná. A szonda várhatóan november 27-én ér a Holdhoz, ahol a landolóegység és a felszállóegység leválik róla, és leereszkedik a felszínre.
A kijelölt leszállóhely a Mons Rümker közelében, egy vulkanikus területen található. A landolóegység a felszín elérése után először is lefúr a holdi kéregbe, a tervek szerint 2 méter mélyre, és onnan vesz mintát. Utána pedig a felszínről is gyűjt anyagot. A szakértők legalább 1,8 kilogramm mintát szeretnének begyűjteni. A Chang’e 5 infravörös spektrográfja és radarja révén a felszínen is végez elemzéseket, amelyek a fúrás biztonságos kivitelezésében is fontosak lehetnek.
Ha megvannak a mintákat, azokat a felszállóegységben tárolja el a rendszer, amely aztán visszaemelkedik az űrbe, és randevúzik a keringő szondával. Itt a minták átkerülnek a Földre visszatérő kapszulába, amelyet a szonda irányít vissza a légkörbe. A visszatérés legkésőbbi dátuma december 17., de a tényleges időpont nagyban függ attól, hogy mennyi idő alatt sikerül kivitelezni a mintavételt.
A Mons Rümker környéke azért lehet különösen izgalmas vizsgálódási terület, mert meglehetősen fiatal kéregrészről van szó. Az itt található kőzetek jelentős része mindössze 1 milliárd éves, míg az Apollo-küldetés során a Földre visszahozott kőzetek 3–4 milliárd évesek. A fiatalabb kőzetek révén a szakértők azt remélik, hogy újdonságokat deríthetnek ki a Hold történetéről, például hogy hogyan hűlt le az idők során, és hogy mi történt a mágneses mezővel.
A küldetés nagyon fontos Kína nagyszabású holdi terveihez: sikeres misszió esetén a távol-keleti ország lesz a harmadik az Egyesült Államok és a Szovjetunió után, amely holdi mintákat juttat vissza a Földre, amire ráadásul utoljára 1976-ban került sor. A mintagyűjtő küldetések ráadásul technikailag is nagy kihívást jelentenek, így a Chang’e 5 egyszerre demonstrálhatja a kínai űrtechnológia fejlettségét, valamint egy sor új fejlesztés tesztelésére is lehetőséget nyújt, amelyek a jövőben, a Hold emberi meglátogatásakor is hasznosak lehetnek a kínaiak számára.
Siker esetén nem a Chang’e 5 lesz az egyetlen űreszköz, amely más égitestről származó mintát juttat vissza a Földre idén decemberben. Már nagyon közel jár ugyanis bolygónkhoz a Hayabusa2 nevű japán szonda is, amely a Ryugu aszteroida anyagából vett mintát. A Hayabusa2 tavaly novemberben indult haza, miután másfél évig tanulmányozta a kisbolygót, és az általa hordozott minták várhatóan december 6-án érnek földet, valahol az ausztrál sivatagban.
