A Bostoni Gyermekkórház kutatói genetikailag módosított, átlátszó zebradániók és fejlett képalkotó eljárások segítségével első alkalommal nyertek bepillantást abba, hogyan zajlikaz élő szervezetben a vérsejtek képződése. Az eredmények ismeretében kedvezőbb a csontvelő átültetési módszerek lehetnek kidolgozhatók, amelyek után kisebb lesz a kilökődés veszélye, és az új csontvelő több vérsejtet termel majd.
A folyamat pontos lépései az alábbi animáción tekinthetők meg. A kutatás vezetője, Leonard Zon elmondása szerint az események közvetlen megfigyelése révén új részfolyamatokat sikerült feltárni, amelyeket megcélozva hatékonyabbá tehető a beültetett csontvelő működése és talán a saját vérképzés is. Az őssejtek és a csontvelő átültetése még mindig elég homályos folyamat, mondja a szakértő. Új sejtek kerülnek be a szervezetbe, amelyek mérhetően javítanak a keringési rendszer állapotán, ám hogy pontosan mit is tesznek, arról nagyon keveset tudni.
Annyit már korábban is tudtak a szakértők, hogy a vér őssejtjei az aorta falában képződnek, majd a véráramba bekerülve jutnak el a test azon pontjaira, ahol érésüket befejezhetik. Ennek az érésnek a lépéseit sikerült most megfigyelniük a kutatóknak. A zebradániókban az őssejtek a farokrészen lépnek ki a véráramból. Ezt megelőzően az ér falához tapadnak, majd egy kémiai jelsorozat hatására alakot változtatnak és átfúrják magukat a falon. Odakint aztán egy hámsejtekből álló bölcső veszi körül őket, amely mindig egy strómasejt (a felvételen szürkével jelölve) közelében alakul ki.
Ez utóbbi fontos szerepet játszik az őssejt érésében. A kutatók a három féle sejt interakcióit konfokális és eletronmikroszkópos felvételeken rögzítették, majd a képek segítségével három dimenzióban rekonstruálták a folyamatot, és ez alapján készült a mellékelt animáció. „Még soha senki nem látta a saját szemével, hogyan viselkednek az őssejtek ebben a bölcsőben” – mondja Zon. Az őssejtek némi érést követően osztódni kezdenek, majd az egyik utódsejt a helyén marad, a másik pedig távozik. A véráramba visszakerülő leánysejtek egy új helyszínre kezdenek vándorolni, ahol a tényleges vérsejtek fognak keletkezni. Ez a halakban a vesékben történik, ahol az őssejtek egyre méretesebb kolóniát kezdenek kialakítani.
Egereken végzett vizsgálatok alapján az emlősök vérképzése nagyon hasonló kezdőlépéseken megy át, leszámítva, hogy az emberben a vese helyett a csontvelőben kötnek ki az érett őssejtek. A zebradániókon végzett kísérletekből többek közt az is kiderült, hogy a likorin nevű vegyület elősegíti az őssejtek és a bölcsőt alkotó sejtek közti interakciókat, és alkalmazásával adott idő alatt nagyobb mennyiségű vérképző őssejt keletkezik a felnőtt halakban, mint likorin nélkül. Elképzelhető tehát, hogy a vegyületet használni lehetne a vérképzési zavarok kezelésére, feltéve persze, hogy az emlősökben is hasonlóan fejti ki hatását.
