Egy kínai kutatócsoport ugyanazzal a módszerrel klónozott makákókat, amellyel bő húsz éve Dollyt, a bárányt is létrehozták a szakértők. Csung Csung és Hua Hua mindössze 10 hetesek, és egyelőre egészségesnek tűnnek, ami azt jelzi, hogy testi sejtekből lehetséges főemlősöket is klónozni.

A módszer ugyanakkor egyelőre kevéssé tűnik hatékonynak: a kutatók 70 embriót hoztak létre, amelyeket 21 anyába ültettek be. Közülük hatban tapadt meg az emberiók valamelyike, de végül csak két állat érte meg a világra jövetelt.

Galéria megnyitása

A szakértők célja hosszú távon az lenne, hogy genetikailag teljesen egyforma majmok tömegét hozzák létre, amelyeken aztán különböző orvosi módszereket lehet tesztelni. Ennek megvalósulását azonban a módszer veszteségessé mellett annak ára, és az is nehezítheti, hogy a nyugati világban egyre több etikai probléma merül fel a főemlősökön végzett kísérletekkel kapcsolatban.

A nem emberi főemlősök ugyanakkor kétségkívül nagyon fontosak a betegségek és új gyógyszerek vizsgálata során, hiszen nagyon hasonlítanak hozzánk. A köztük lévő genetikai eltérések viszont gyakran megnehezítik az eredmények kiértékelését, ami egyforma klónok esetén nem lenne probléma. Génmódosítással és klónozással továbbá olyan állatok is létrehozhatók lehetnek, amelyek különböző emberi betegségek génjeit hordozzák, hasonlóan az ilyen célra előállított egerekhez.

Galéria megnyitása
Egereket, marhákat, lovakat vagy éppen kutyákat már évek óta klónoznak többek közt orvostudományi használatra is. A szomatikus sejtekből történő klónozás története 1996-ban Dollyval kezdődött. A módszer lényege, hogy egy eltávolítják egy petesejt magját, és annak helyére egy testi sejt magját ültetik be. Ezt a petesejtet aztán megtermékenyítik, majd beültetik egy béranya méhébe. A megszülető állat genetikailag teljesen azonos lesz azzal az egyeddel, amelytől a testi sejt származott. (Kivéve persze a mitokondriális genomot, de ez már egy másik történet.)

Főemlősöket egyszer már klónoztak, 1997-ben, ott azonban egy kicsit más volt a technika. Ditto és Neti zigótáinak sejtmagjai ugyanis nem testi sejtekből, hanem korai embrionális őssejtekből származtak.

Bár a nemrég világra jött makákók esetében sem felnőttektől származtak a sejtmagok, a szakértők egy fontos lépéssel tovább mentek. Csung Csung és Hua Hua ugyanis magzati kötőszöveti sejtek magjából "készült", amelyek nagy előnye, hogy a korai embrionális őssejtekkel szemben, hogy a laborban korlátlanul szaporíthatók. Így egy-egy ilyen sejtből annyi klónt lehet csinálni, ahogy csak petesejttel és béranyával győzik a szakértők.

A szakértől három évig dolgoztak a Dolly-technika tökéletesítésén, hogy egészséges főemlős klónokat kapjanak. A munka során felnőtt testi sejtek magjának beültetésével is próbálkoztak, ennek során azonban 181 embrióból csak kettő jött világra, és 30 órán belül légzési problémák miatt ezek is elpusztultak.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

22 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2018. jan. 26. 20:05
#5

En inkabb a mitokondrialis DNS hatasarol/kompatibilitasarol szeretnek tobbet megtudni, egy ilyen esetben, hiszen ahogy irtak maga a sejtmag csere csak a MK DNS marad a nem megtermekenyitett tojasban, amikor megtermekenyitik akkor mar az osszes DNS eleve benn van, vagyis a sperma DNS nem szukseges, vagyis akkor szuznemzes es az MK DNS hogyan jatszik ebben szerepet?

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2018. jan. 26. 20:55

Igen olvastam rola a 3 szulos gyerek angliaban ha jol emlekszem. Akkor azt irtak ha jol emlekszmem nincs tobb egy tucatnal a variansok szama a MK DNS-nek az emberben.

5hR3kY
5hR3kY
2018. jan. 26. 8:05
#4

Szerintem nem fő emlősökön kellene végezni a klónozást, hanem videokártyákon, az etikus is és megoldaná a VGA hiányt. xD

thestock
thestock
2018. jan. 28. 5:09

Jah bazd+, megint mindenki hülye...és tegyük hozzá hogy hulladék. Legalább TE itt vagy nekünk és kivezetsz minket a fényre.

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2018. jan. 25. 19:49
#3

Már fülre kapásból nem hasonlítanak. Magyarul sikerült valami mesterséges megtermékenyítés amire azt hiszik hogy klónozás.

Renhoek
Renhoek
2018. jan. 25. 23:50

A genetikai egyezőséget elég könnyen lehet ellenőrizni, erre vannak a reiviewerek,... azért a Cell az egyik nagy tudományos lap, nem vennék be a cikket kamu adatokkal.

Plusz bárki ellenőrizheti ezek után, itt nem arról van szó, hogy fotosoppolgatod a sejteket aztán lebuksz.

http://www.cell.com/cell/fulltext/S0092-8674(130057-6

Sanyiii
Sanyiii
2018. jan. 25. 19:33
#2

Pár év, és lehet belőlem még egy. Ez jó! :)

tibaimp
tibaimp
2018. jan. 25. 19:15
#1

Ez most jó hír, vagy rossz hír a jövőre nézve??

Renhoek
Renhoek
2018. jan. 25. 19:48

Rossz, mert elég gyerekcipő a technológia, és a főemlős kutatás iszonyú fontos lenne.

Gyakorlatilag az összes betegséget tudjuk gyógyítani egereken, patkányokon és muslincákon... de amint főemlős vagy ember szakasz következik, kiderül sem olyan.

Legjobb lenne 3D nyomtatott humán szerveken kísérletezni, vagy szervkomplexeken. Csak azért az sem olyan komplex, mint a humán szervezet,vagy akár a főemlős.

Vissza az oldal tetejére