A holland Nijmegeni Radboud Egyetem kutatói elsőként hoztak létre olyan mesterséges sejtet, amely egyes vegyi reakciók végrehajtására képes sejtszervecskékkel is rendelkezik. Az élő sejt folyamatainak másolása rendkívül nehéz feladat, mivel egy roppant kicsi térben egymással párhuzamosan zajlanak a különféle komplex reakciók. Igazándiból megérteni mindezen történéseket, és általa közelebb kerülni annak megfejtéséhez, hogyan alakulhatott ki az élet, csak úgy lehet, ha sikerül reprodukálni a folyamatokat.
Jan van Hest és Ruud Peters a műsejt létrehozásához egy vízcseppben helyezett el különféle kémiai anyagokkal megtöltött, apró gömböket (ezek lettek a sejtszervecskék), majd a cseppet polimerrel vonták be. Fluoreszcens jelzőanyagokkal demonstrálták, hogy az így kreált sejtben valóban végbementek az előre eltervezett, a szervecskék együttműködését igénylő reakciósorozatok. A szervecskékben lezajló reakciók végtermékei kijutottak a „plazmába”, majd újabb reakciókba léptek be. Ez az első alkalom, hogy hasonlóan működő mesterséges sejtet sikerült létrehozni.
A különféle sejtszerű struktúrák létrehozása jelenleg a kémia egyik legfelkapottabb területe. A szintén ugyanezen a Radboud Egyetemen dolgozó Wilhelm Huck egy, a citoplazmához hasonló összetételű anyag kikísérletezésével próbálkozik, és ennek cseppjeiből gyártja sejtjeit. Más kutatócsoportok zsírsavakból igyekeznek létrehozni az élet alapegységének mesterséges verzióit.
Van Hest kutatócsoportjának eredménye óriási előrelépés a területen. Ahogy a szakértő elmondta, a következő fázisban azt szeretnék megoldani, hogy sejtjeik képesek legyenek az energiatermelésre is, illetve igyekeznek precízebb irányítás alá vonni a különféle anyagok sejten belüli transzportját. Mindezen kísérletek révén közelebb kerülünk annak megértéséhez, hogyan működnek az élő sejtek, mondja van Hest. „Egy napon pedig talán képesek leszünk olyan sejteket is létrehozni, amelyek szinte megegyeznek a természet által kreáltakkal.”
