A CRISPR génszerkesztő eljárással módosított genomú csirkék akkor sem mutattak semmilyen tünetet, ha nagy dózisban tették ki őket az úgynevezett madár leukózis vírusnak (ALV). Az ALV világszerte problémát jelent a szárnyasokat tenyésztőknek, mivel igen gyakori, és a fertőzött madarak gyakran kedvetlenek lesznek, lefogynak és tumorok fejlődnek ki bennük.

A vírus a csirke NHE–1 (chNHE–1) nevű proteinhez kötődve jut be a sejtbe. A mostani kutatás vezetője, Jiri Hejnar, a Cseh Tudományos Akadémia kutatója társaival már korábban igazolta, hogy ha a fehérje génjéből három bázist törölnek, az ALV már nem képes a proteinhez kapcsolódni.

A mostani kísérlet során az jelentette a nagy kihívást, hogy ezt a módosítást egy egész állat minden sejtjén kellett végrehajtani, nem csak néhány sejten. Mivel alapból egyetlen tenyésztett tyúkfajta sem hordozza ezt a mutációt, csak tenyésztéssel nem volt megoldható a feladat, a génmódosítás pedig a csirkék esetében sok szempontból nehezebb, mint mondjuk a sertéseknél.

A „hagyományos” megoldás erre az volt, hogy primordiális csírasejteket vonnak ki az állatokból, ezeket a testen kívül módosítják, majd a sejteket a frissen lerakott tojásokban található embriókhoz adják. Ezzel már 2016-ban megpróbálkoztak a kutatók, azonban nem nagyon jártak sikerrel.

2017-re aztán Hejnar kidolgozott egy jobb módszert: a módosított csírasejteket arra használta, hogy korábban ivartalanított kakasokat tett a segítségükkel újra nemzőképessé. Később ezen kakasok utódait egymással keresztezve kitenyésztettek egy olyan csirketörzset, amelynek minden egyedének minden sejtjéből, és a genomon belül a kérdéses gén mindkét másolatából hiányzik az említett három bázis. És ezek az állatok a jelek szerint valóban képtelenek elkapni az ALV-t.

A Biopharma nevű vállalat már jelenleg is arról tárgyal vietnámi és kínai tenyésztőkkel, hogyan lehetne ezt a változást a kereskedelmi forgalomban kapható csirkékben elterjedté tenni. Ahogy Hejnar mondja, elég egyszerű módosításról van szó, így elvileg semmi akadálya annak, hogy pár generáció alatt elterjedté váljon az új génváltozat.

Ehhez persze a technikai kihívásokon túl törvényi és etikai akadályokat is le kell majd küzdeni, ami nem lesz egyszerű. A hasonló változtatások elfogadtatásához ugyanakkor nagy lendületet adhat Hejnar és csapat új kutatása, amelynek keretében hasonló eszközökkel más vírusokkal, például a madárinfluenza különböző, egyes esetekben embereket is megfertőző és veszélyeztető változataival szemben is ellenállóvá tennék a csirkeállományt.