Az Amerikai Egyesült Államok és Kína között már évek óta dúl a kereskedelmi háború, amelynek részeként vámokat vetnek ki egymás termékeire a felek, illetve egyéb szigorításokat is bevezetnek annak reményében, hogy azokkal majd sikerül megakasztani a másik fél különböző iparágainak fejlődését és működését. Idén tavasszal nagyon elharapódzott a küzdelem, a helyzet egészen odáig fajult, hogy az USA 145%-os vámot vetett ki a Kínából érkező termékekre, amelyre válaszul Kína 125%-os vámot jelentett be.
A felek között később enyhült a viszony, kereskedelmi tárgyalások kezdődtek, úgy is tűnt, valamelyest sikerül majd csillapítani a két ország között húzódó ellentéteket, ám Kína október elején hirtelen minden eddiginél szigorúbb exportkorlátozásokat jelentett be a ritkaföldfémekre, illetve a feldolgozásukhoz és finomításukhoz szükséges kínai technológiákra. A ritkaföldfémekre már korábban is kivetettek exportkorlátozást, de az októberi tervezet minden addiginál vészjóslóbb forgatókönyveket vetített előre. Az USA erre válaszul 100%-os vámot helyezett kilátásba minden kínai termékkel szemben, valamint a kritikus fontosságú szoftverek elérhetőségének jelentős korlátozását is napirendre tűzték.
A felek végül nemrégiben megállapodtak egy gyors tárgyalás alkalmával, ami alapján úgy tűnt, mindketten engedményeket tesznek annak érdekében, hogy a helyzet javulhasson, igaz, Kína csak annyit vállalat, hogy egy évnyi haladékot ad a ritkaföldfémekre vonatkozó szigorú exportkorlátozások bevezetésével kapcsolatban, az áprilisban bevezetett korlátozások továbbra is érvényben maradtak, ami bizonyos ritkaföldfémek esetében szűkös elérhetőséget eredményezett. A felek egyébként még további tárgyalásokat folytatnak majd, amelyek eredményeként remélhetőleg sikerül olyan egyezségre jutni, ami mindkét ország számára megfelelő.
Közben számos ritkaföldfém drágult az elmúlt időszakban, az egyik legkiemelkedőbb mértékben az ittrium ára lőtt ki, ami 12 hónap leforgása alatt közel 1500%-kal lett drágább – számolt be róla a Bloomberg és a Reuters. A szóban forgó ritkaföldfémet nagyon sokféle területen használják, lényegében nélkülözhetetlen alapanyagnak számít mind a chipgyártás bizonyos fázisaiban, mint a gázturbinák, mind pedig a repülésben használatos sugárhajtóművek esetében. Az ittriumot egyes esetekben védőrétegként használják, ezzel fokozva például a gázturbinák lapátjainak ellenállóságát a magas hőmérséklettel szemben, ugyanakkor a szilícium-ostyák polírozása során is bevetik, valamint szigetelőrétegként is funkcionálhat. Kína a Reuters forrásai szerint idén április óta lényegében nem szállított ittriumot az Amerikai Egyesült Államokba, és ezen a tényen a két hete tető alá hozott tárgyalás sem változtatott.
Mivel az Amerikai Egyesült Államok a ritkaföldfém-szükségleteinek több, mint 90%-át fedezi kínai exportból, a kínai exportkorlátozások rendkívül nehéz helyzetbe hozhatják az ország különböző iparágait, és természetesen az érintett ritkaföldfémek globális elérhetőségét is befolyásolják. A helyzet javítása érdekében Donald Trump azt tervezi, hogy a CHIPS Act támogatásokon keresztül 2 milliárd dollárt különít el a ritkaföldfémek ellátási láncának fejlesztésére. Közben Kanada is próbál megoldást találni a helyzetre, új ritkaföldfém-bányát szeretnének nyitni, Ausztráliában pedig a különböző bányászati tevékenységek során keletkező melléktermékben lévő ritkaföldfémek kinyerésének hatékonyságán próbálnak javítani.
