Elindult a Mars felé a MAVEN

A küldetés elsődleges célja annak kiderítése, hogy mi történhetett a Mars egykor a földihez nagyon is hasonló légkörével, amelynek elvesztése kulcsszerepet játszott abban, hogy az égitest felszíne napjainkban a Föld legszárazabb és leghidegebb sivatagjaira emlékeztet.

Elindult a Mars felé a MAVEN

Sűrűsödnek az események, ami a Mars-küldetéseket illeti: az indiai Mangaljaan-űrszonda november eleji startja után tegnap a NASA MAVEN nevű űreszköze is megkezdte útját a vörös bolygó felé. A szonda az amerikai légierő Cape Canaveral-i bázisáról indult, és egy Atlas−5 hordozórakéta segítségével hagyta el a Föld légkörét.

A start tankönyvbe illő volt, mondta el Bruce Jakosky, a Coloradói Egyetem kutatója, aki tíz éve dolgozik a MAVEN-projekten. A szonda 10 hónapos utazás után, 2014 szeptemberében éri el a Marsot, ahol erősen elnyújtott elliptikus pályára állva a bolygó felsőlégkörének és ionoszférájának dinamikus folyamatait, és a marsi klíma változásait fogja kutatni. A küldetés elsődleges célja annak kiderítése, hogy mi történhetett a Mars egykor a feltevések szerint a földihez nagyon is hasonló légkörével, amelynek elvesztése kulcsszerepet játszott abban, hogy az égitest felszíne napjainkban a Föld legszárazabb és leghidegebb sivatagjaira emlékeztet.

A MAVEN saját tudományos feladatain túl fontos szerepet játszik majd a jelenleg a bolygón tevékenykedő roverek, az Opportunity és a Curiosity Földdel való kommunikációjának biztosításában is. A vörös bolygó körül ezeken túl jelenleg további három működő űrszonda tartózkodik: a Mars Odyssey 2001 októberében érkezett a bolygóhoz, az Európai Űrügynökség Mars Express nevű szondája 2003 legvégén állt pályára, a Mars Reconnaissance Orbiter pedig 2006 márciusa óta kering az égitest körül.

A MAVEN időben történő elindulása azért is számít nagyon nagy sikernek a küldetés előkészítői részéről, mert a kormányleállás miatt komoly veszélybe került a start. Ha pedig december 7-ig nem sikerült volna elindítani a szondát, ezt a bolygók pozíciója miatt legközelebb 2016-ban lehetett volna megkísérelni. Ebben az esetben viszont egyrészt biztosan kicsúsztak volna a költségvetési keretből, másrészt a MAVEN hiányában komoly gondok akadhattak volna a már említett aktív marskutató műszerek Földdel való kommunikációjában.

A MAVEN a tervek szerint 2014. szeptember 22-én a Marshoz, két nappal később pedig az első indiai marsszonda is csatlakozhat hozzá. A Mangaljaan november 5-én startolt, és jelenleg Föld körüli pályán tartózkodik, ahol az elmúlt napokban összesen hat kisebb manőverrel 193 ezer kilométeres magasságig emelkedett, illetve tetemesen megnövelte sebességét is. A manőverek célja minimális üzemanyag-felhasználás mellett elérni a szökési sebességet.

Egyelőre minden a tervek szerint halad, így ha minden igaz, a szonda december 1-jén indítja be újra hajtóműveit, és megkezdi útját a Mars irányába. Ez India első bolygóközi űrmissziója, így a küldetés elsődleges célja a rakétarendszer, a szonda, illetve a kommunikációs és navigációs rendszer tesztelése. A másfél méteres élhosszúságú kockát formázó szonda másodlagos célja a vörös bolygó felszínének és légkörének tanulmányozása.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward