Élet az üstökösön − a Philae első napja

A Philae kiválóan működik, bár nem egészen ott, és nem egészen abban a pozícióban, ahogy irányítói szerették volna.

Élet az üstökösön − a Philae első napja

Az első kép, amely a felszínen készült, előterében a Philae egyik lábának részlete látható

A tegnapi sikeres landolás után némi bizonytalanság támadt annak tekintetében, hogy a Csurjumov−Geraszimenko-üstökös felszínére leszállt Philaenek sikerült-e magát rögzítenie az üstökösmaghoz, a kihorgonyzáshoz szükséges szigonyok ugyanis az adatok alapján nem léptek működésbe. A telemetria-adatok ráadásul azt sugallták, hogy a landolóegység a 16:33-as első leérést követően újra mozgásba lendült, és csak később, fél hét tájban állapodott meg teljesen. A ROMAP mágneses szenzor, illetve a lábakban található érzékelők adatsorai alapján a Philae 16:33-kor elérte a felszínt, azon megpattant, majd 18:26-kor ért talajt újra, ezt követően ismét felemelkedett, de ezúttal már hat perc elteltével visszahuppant az üstökösmagra.

A mai sajtótájékoztatón a szakértők megerősítették az előzőeket, és hozzátették, hogy az első ugrás olyan hatalmas volt, hogy jelenleg nem egészen tudni, hogy merre van a Philae. A leszállóegység az első landolásnál szinte hajszálpontosan a kijelölt terület közepére ért le, utána viszont közel két órára ismét elvált a felszíntől, és ez alatt a becslések szerint nagyjából egy kilométert tett meg. Az utolsó ugrás ennél jóval kisebb volt, mindössze néhányszor 10 centiméteres.

Ahogy Stephan Ulamec, a Philae-csapat menedzsere humorosan megjegyezte, a Philae nem is egyszer, hanem rögtön háromszor landolt az üstökösön, ráadásul könnyen elképzelhető, hogy a kijelölt leszállóhely helyett végül egy másik, szintén megfontolás alá vont helyszínen kötött ki. Az, hogy a nincs kihorgonyozva, az űr vákuumában nem lenne probléma, az üstökös légköre azonban a felszín irányából egyre több anyaggal táplálódik, ahogy az égitest közelebb ér a Naphoz, ez az enyhe fuvallat pedig pont elég lehet ahhoz, hogy mozgásba hozza a Philaet, amely annyit nyom a gyenge gravitációban, mint egy papírlap a Földön. Arról nem is beszélve, hogy a landolóegység mozgást igénylő méréseket is tervez végezni, alapos megfontolást igényelhet például, hogy hogyan aktiválják a mintavételi fúrófejet az űreszköz elmozdítása nélkül.

A hat felvételből álló panorámán körbe sziklák, a jobb felső képen pedig az égbolt látható, néhány csillaggal és a Nap sugaraival

Ez azért is problémás, mivel a ma megérkezett első felszíni panorámafotó képei alapján a landolóegység nem vízszintesen, hanem közel függőlegesen áll két lábán, míg a harmadik a felfelé mered. Félő tehát, hogy bármiféle mechanikai hatásra megbillenhet, ha pedig a felborul, sokkal rosszabb pozícióban lesz a további mérésekhez, mint jelenleg.

Annak megállapításához, hogy hol lehet a Philae, a CONSERT nevű, az üstökös belső szerkezetének vizsgálatára felküldött műszer méréseire támaszkodtak a szakértől. Bár a pontos pozíció még mindig nem tisztázott, minden bizonnyal az ábrán látható kék rombusz területén belül van valahol, vagyis az üstökös „fején” található kráter peremének közelében, lehetséges közvetlenül annak belső fala mellett (ez megmagyarázhatja furcsa helyzetét is). Annyi bizonyos, hogy a jelenlegi helyszín meglehetősen árnyékos, a Philae napelemei körülbelül negyedannyi napfényt kapnak, mint az eredetileg kijelölt területen kaphattak volna. Hogy ez hosszabb távon mire lesz elég, azt nem tudni.

Pirossal az első lehuppanás helye, kékkel pedig az a terület van jelölve, ahol nagy valószínűséggel jelenleg van a Philae
A piros kereszt az első leérés helyét jelöli, a Philae jelenleg vélhetően valahol a kráter túlsó pereme mentén foglal helyet

Ettől eltekintve a Philae kiváló egészségnek örvend, végzi az első napra beütemezett méréseket, várja a további utasításokat, és az általa begyűjtött adatokat rendre továbbítja a Rosettának, amely jelenlegi pályáján naponta kétszer halad el fölötte.

Tegnap este, illetve ma megérkeztek az első, még ereszkedés közben készült képek is a Philaetől: az alábbi felvétel mintegy három kilométeres magasságban készült, az ezt követő pedig 40 méterre a felszíntől.

Az üstökös 3 kilométeres magasságból
A kép 40 méteres magasságból készült, az első landolás előtt

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward