Egy rendkívül fertőzőképes H5N1-vírustörzs megfékezése érdekében Franciaországban és más országokban rekordmennyiségű szárnyast öltek le az elmúlt időszakban. Csak Franciaországban több mint 16 millió madarat pusztítottak el 2021 decembere óta. A tavalyi évben a franciáknál a madárinfluenza vírus elleni védekezés költségei meghaladták a 150 millió eurót. A helyzet annyira válságos kezd lenni, hogy a franciák, a hollandok és mások a szárnyasok beoltását fontolgatják, ami hosszú ideje gyakorlatilag tabunak számított a területen.
A megoldási lehetőségről uniós szinten is tárgyalások folynak, a hollandok pedig már meg is kezdték néhány potenciáli csirkevakcina tesztelését. Hasonló kutatások Franciaországban is megindultak, a következő hetekben az ország déli részén kacsákat oltanak majd be két újonnan fejlesztett védőoltással. Októberben pedig az Állategészségügyi Világszervezet tervezi tárgyalni, hogyan lehetne megoldani a szárnyasállomány hatékony védelmét, akár védőoltások által is, és hogy a beoltott állatok forgalmazására vonatkozó korlátozásokkal mit lehetne tenni.
Jelenleg ugyanis számos ország nem fogad oltott állatokat, arra hivatkozva, hogy nem bíznak abban, hogy a származási országban kontroll alatt van a fertőzés. Az influenzaszakértők is aggódnak, hogy a védőoltásokkal nem teljesen uralhatók a járványok, és hogy a vakcinák, illetve az ezek által kiváltott hamis biztonságérzet megnövelik annak kockázatát, hogy a vírus átkerüljön az emberre. A vakcinafejlesztés és az oltások alkalmazása ráadásul költséges vállalkozás, így nem mindegy, mennyire hatékony a megoldás, amiről beszélünk.
Mindezen okokból a védőoltások beadása jelenleg az utolsó lehetséges megoldás, amit alkalmazunk, mondja Jean-Luc Guérin francia madárpatológus. A vakcinációra csak akkor kerül sor, ha nincs mód a fertőzés más módon való megállítására, folytatja a szakértő. Másutt teljesen elzárkóznak a használattól, az Egyesült Államokban a kereskedelmi implikációk miatt nem engedélyezettek ezek a készítmények, és inkább leölik a fertőzött állományokat, azt remélve, hogy így véget vethetnek a járványnak.
Európában azonban, ahol jelenleg sokkal súlyosabb a helyzet, már a szárnyasok leölése is olyan nagy logisztikai erőfeszítést és olyan sok pénzt igényel, ami megváltoztathatja a védőoltásokhoz való hozzáállást. A különösen fertőzött régiókban a vakcináció óriási jelentőségű lehet. Hosszú távon azonban a H5N1 a vakcinákon túl az európai szárnyastartás átszervezését is szükségessé teheti, vélik a szakértők.
Az utóbbi három évtizedben egyre több madárinfluenza-törzs kezdett el terjedni Ázsiából. A H5N1 jelenleg gondokat okozó változata 2021-ben érkezett meg Európába, az Egyesült Államokban pedig először idén januárban észlelték. A védőoltások kapcsán egyelőre sok a bizonytalanság, ugyanakkor arra is utalnak jelek, hogy ezek ténylegesen képesek gátját szabni a fertőzésnek, különösebb kockázatok nélkül.
Kínában 2017-ben kötelezően elkezdték oltani a szárnyasokat egy embereket is fertőző H7N9-törzs ellen, és a védőoltás töredékére csökkentette a szárnyasok körében az új fertőzöttek számát, az emberi fertőzések pedig nullára estek vissza. Kína azt is igazolta, hogy a kereskedelmi korlátozások is áthághatók bizonyos esetekben, az Egyesült Államok például a vakcinációs kampány után is megvette tőlük a csirkéket. Az Európában garázdálkodó H5N1-törzs kapcsán azonban a védőoltások alkalmazása jóval problematikusabb lehet, mivel ez a vírusváltozat számos fajt fertőz, köztük vadon élő madarakat is, míg a H7N9 elsősorban a csirkék között terjedt.
A franciák azonban mindennek ellenére belevágnak a kísérletezésbe, mert jelenleg gazdaságilag kedvezőbbnek tűnik a vakcináció az állomány szükséges arányú leölésénél. A közeljövőben két védőoltást próbálnak ki tenyésztett kacsákon, amelyek a madárinfluenza kiváló hordozói és terjesztői közé tartoznak, mivel akár 15 napig is képesek tünetmentesen hordozni és terjeszteni a vírust. A mostani vizsgálatok során a beoltott állatokat kiteszik a vírusnak, így tesztelve a vakcina hatásosságát.
Az egyik kérdéses védőoltást, a Volvac Bestet (Boehringer Ingelheim) Európán kívül már több országban használják a csirkéken. A másik oltóanyag pedig egy mRNS-vakcina, az első ilyen típusú védőoltás szárnyasoknak. Az eredmények az év vége felé várhatók, és ha az oltóanyagok hatásosnak bizonyulnak, a jövő év végéig piacra is kerülhetnek. Annak biztosítása ugyanakkor, hogy a vírus nem rejtőzik el az oltásból kimaradt állományban vagy vadon élő fajokban, folyamatos tesztelést igényel majd, mind az állatok, mind az őket ellátó emberek körében, hangsúlyozzák a szakértők.
A szakértők emellett azt is fontosnak tartják, hogy az európai szárnyastenyésztés átszerveződjön, a túlzsúfolt telepek ugyanis melegágyai a járványoknak. Ezt az átalakítást azonban valószínűleg a vakcinációnál is nehezebb lesz megvalósítani.
