2017-ben ausztrál és japán kutatók bejelentették, hogy fontos áttörést értek el, ami egy napon segíthet az emberi koraszülötteken is: sikerült 107–115 napos bárányembriókat külső zsákokban hetekig életben tartaniuk úgy, hogy azok élve jöttek világra, és ugyanolyan egészségesen fejlődtek, mint végig az anyaméhben maradt társaik. Most ugyanez a kutatócsoport újabb mérföldkőről számolt be: a külső méh továbbfejlesztett változatában a korábbinál sokkal fiatalabb bárányembriókat tudtak életben tartani.
A külső méh egy átlátszó, párna alakú zsák, amely sterilizált, folyamatosan szűrt és cserélődő, mesterséges magzatvízzel van kitöltve. Az embrióra ezen kívül rá vannak kötve egy oxigenátoron, amely a légcseréről gondoskodik, és rendszeresen kapnak tápanyagokat és antibiotikumokat is. A bárányok népszerű modellek a hasonló kísérleteknél, mert méhen belüli fejlődésük nagyon hasonló szakaszokon megy át, mint az emberi embrióké, csak egy kicsit gyorsabban. Míg az emberi gesztáció 9 hónapig tart, a bárányok nagyjából 5 hónap, 150 nap elteltével jönnek világra.
A korábbi kísérlet során a kutatók olyan bárányokat emeltek ki az anyaméhből és raktak át a zsákba, amelyek emberi korra átszámítva a késői koraszülöttek közé tartoztak. A hasonló korban világra jött babák speciális ellátást igényelnek ugyan, amikor világra jönnek, de nagyon jó, 90 százalék körüli esélyük van a túlélésre. Sokkal rosszabb a helyzet a pár héttel fiatalabb, 22–24. hétre született magzatokkal, akik az életképesség határán vannak. A leginkább ezek a babák profitálhatnának a mesterséges méhből.
A kutatók most ennek megfelelő korú, 95 napos (emberi korban számolva 24 hetes) bárányembriókkal kísérleteztek. A bárányokat 5 napra helyezték a külső méhbe, majd összehasonlították egészségi állapotukat a méhben fejlődött 100 napos embriókéval. A 8 zsákban tartott embrióból 7 érte meg az 5. napot, és ezek ugyanolyan ütemben és ugyanolyan egészségesen fejlődtek, mint az anyaméhben maradt társaik. Az embriókat a szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében a 100. nap elteltével elaltatták.
A kísérlet a szakértők szerint kétségen felül igazolta, hogy a külső méhnek lehet jövője az életképesség határán álló koraszülötteknél is. A kutatócsoport nem az egyedüli, aki ennek érdekében munkálkodik. A Philadelphiai Gyermekkórház kutatói szintén 2017-ben négy hétig tartottak életben 105–120 napos bárányembriókat hasonló zsákokban, és ezek is egészségesen fejlődtek.
A módszer emberi kipróbálásához ugyanakkor még rengeteget kell dolgozniuk a szakértőknek, mind technológiai, mind engedélyeztetési oldalról. De remélhetőleg sikerül átlendülniük az akadályokon, mert bár olyan módszer jelenleg kilátásban sincs, amellyel a fogantatás pillanatától kezdve a testen kívül lehetne nevelni az embriókat, a legalább félidőig eljutott magzatok esetében elképesztően megnövelhetik az életben maradási esélyeket az ilyen fejlesztések.
