Egymillió éve használjuk a tüzet

Egy új kutatás eredményei alapján az emberiség 200 ezer évvel korábban kezdte használni a tüzet, mint ahogy azt eddig feltételezték. 

Egymillió éve használjuk a tüzet

Két lábon járó emberőseink 14 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön, de innentől még nagyon sok időnek kellett eltelnie, amíg leszármazottaik megtették a civilizálódás folyamatának egyik legfontosabb lépését: irányításuk alá vonták a tüzet. Elődeink ezt megelőzően évmilliókig nyers húst ettek, és nem ismerték a tűz melegét vagy az éjszakai világítás lehetőségét. A tűz „megszelídítése” hatalmas fordulópontot jelentett: változatosabb lett az étrend, a tábortűz lehetőséget nyújtott az aktívabb társasági életre, valamint védelmet biztosított a hideg és a ragadozók ellen. Egy új tanulmány eredményei alapján az emberiség 200 ezer évvel korábban kezdte használni a tüzet, mint ahogy azt eddig feltételezték.

A Torontói Egyetem archeológusa, Michael Chazan a Dél-Afrikában található Wonderwerk-barlangban végzett ásatások leleteire alapozza azt a következtetését, miszerint egymillió évvel ezelőtt őseink már tudatosan használták a tüzet. A korai tűzhasználat jeleit általában nagyon nehéz beazonosítani, mivel sokszor lehetetlen ezek nyomait elkülöníteni a természetes tüzek maradványaitól. A tűzhasználat mostanáig legkorábbinak számító jeleit egy izraeli lelőhelyen (Gesher Benot Ya'aqov) azonosították, ennek korát 790 ezer évre becsülték a régészek.

Peter Beaumont a nyolcvanas években fahamut és szenet talált a Wonderwerk-barlang 1,7 millió évesre datált talajrétegében, azonban a szakma nagy része vitathatónak találta ezt az eredményt, mondván, hogy a leletek természetes tűzzel is magyarázhatók. Amikor Chazan és kollégái megkezdték munkájukat a barlangban, újra megvizsgálták a Beaumont által talált maradványokat.

Az a tűzhelyhez hasonló építmény, amelyet Beaumont észrevett, az újabb vizsgálatok alapján végül természetes geológiai képződménynek bizonyult. Chazanék azonban egy fiatalabb rétegben is égésnyomokat azonosítottak, ennek kora egymillió évre tehető. A csapat egyik tagja, Francesco Berna mikroszkóppal is megvizsgálta a kérdéses réteget, és elemezte annak molekuláris összetételét is. A vizsgálatok apró, éles csontszilánkok és jól megőrzött növényi hamu jelenlétét mutatták ki. Ez arra utal, hogy nem a víz vagy a szél szállította a helyszínre a maradványokat, azok a barlangban égtek el. A csontok további vizsgálata kimutatta, hogy 450‒700 Celsius fokos hőnek voltak kitéve, ami megfelel egy kisebb tábortűz hőmérsékletének. Egy esetleges természetes erdőtűz, amely képes lett volna berobbanni volna a barlangba, ennél sokkal magasabb hőmérsékleten tombolt volna. Úgy tűnik tehát, hogy a leletekre csak a mesterséges tűzhasználat lehet a magyarázat.

Egy kicsi, alacsony hőmérsékletű tűz főzésre ideális lehetett. A feltételezettnél korábbi tűzhasználat, amelyről a Proceedings of the National Academy of Sciences oldalain számolnak be a kutatók, összhangban van a Harvard primatológusa, Richard Wrangham korábbi eredményeivel is. A kutató a Homo erectus anatómiáját és viselkedését tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy 1,9 millió évvel ezelőtt felbukkanó ősünk viszonylag apró őrlőfogai és rövid bélrendszere alapján rendszeresen fogyasztott könnyen elrágható, tápanyagokban gazdag és jól emészthető főtt ételeket. A korai tűzhasználatra utal az a tény is, hogy a Homo erectus éjszakáit a földön töltötte, és ezt csak akkor tehette meg, ha valami távol tartotta a ragadozókat.

A Wonderwerk-barlang legújabb leleteit ellentétes érzelmekkel fogadta a szakma. Egy holland régész, Wil Roebroeks szerint nem bizonyított, hogy a tűz valóban megtalálásának helyén égett, és egyéb kérdések is felmerülnek az eredményekkel kapcsolatban.

Wrangham azonban úgy gondolja, hogy ‒ a mostani eredményektők függetlenül is ‒  a kutatás óriási jelentőséggel bír, mivel a leletek mikroszkopikus vizsgálata nagy lehetőségeket rejt a jövőre nézve. A módszerrel a régebbi kérdéses maradványokat is újra lehet vizsgálni, és az esetleges új adatok számos kérdésre adhatnak választ több kulcsfontosságú afrikai lelőhelyen.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward