Úgy tűnik, hogy a cukor és az alkohol nemcsak az ember számára jelent gyakran ellenállhatatlanul vonzó célpontot, hanem legközelebbi rokonaink, a csimpánzok számára is. A guineai Bossou lakosai a rafiapálma nedvéből készítenek pálmabort: ehhez megcsapolják a fát, az abból kicsorduló folyadékot pedig nagy edényekbe vezetik, ahol az erjedni kezd.
Az Oxford Brookes Egyetem kutatói 17 éve járnak a régióba, hogy a csimpánzok viselkedését tanulmányozzák, és ez idő alatt összesen 51 alkalommal voltak tanúi annak, ahogy az állatok valamelyike leveleket mártogatva az edényekbe belekóstola készülő pálmaborba. Egy-egy ivászat alkalmával a csimpánzok nagyjából 1 litert fogyasztottak el az itókából, amelynek alkoholtartalma az erjedés fokának függvényében 3,1−6,9 százalék közötti volt.
A csimpánzok az ivászat után több esetben is enyhén részegnek tűntek: volt olyan egyed, amely a fogyasztás befejeztével rögtön aludni tért, de akadt olyan is, aki még egy órán keresztül nyugtalanul járkált, miközben a többiek már alváshoz készülődtek.
A csimpánzokon kívül más állatok is akadnak, amelyek nem vetik meg az italt. A szakértők már találkoztak részeg zebrapintyekkel, ecetmuslicákkal és elefántokkal is, a nem emberi főemlősök vadonban történő alkoholfogyasztásával kapcsolatban azonban eddig csak anekdotikus bizonyítékok álltak rendelkezésre. Ez tehát az első olyan kutatás, amely tényleges adatokkal és megfigyelésekkel támasztja alá, hogy a csimpánzok némelyike kifejezetten kedveli az alkoholt, mondják a szakértők.
Robert Dudley, a Kaliforniai Egyetem kutatója úgy véli, hogy a kutatás alátámasztja sokat vitatott elméletét, a „részeg majom hipotézist”. Dudley teóriája szerint az ember alkoholfogyasztási vágya abból fakad, hogy az evolúció során előnyökkel járt (és ennek következtében a természetes kiválasztódás során is előnyt jelentett) a túlérett, erjedt gyümölcsök kedvelése, mivel ezek alkoholtartalma élénkítően hatott fogyasztójukra, és fokozta annak étvágyát is.
Kathatine Milton, Dudley egyik kollégája ugyanakkor jóval szkeptikusabb az eredményekkel kapcsolatban. Szerinte könnyen lehetséges, hogy a csimpánzokat nem az alkohol, hanem a pálmabor cukortartalma vonzotta az edényekhez. „A csimpánzok nem hülyék: ha rátalálnak egy olyan tápanyagforrásra, amely minimális energiabefektetéssel kiaknázható, élni fognak a kínálkozó lehetőséggel” – mondja Milton.
