Kína gőzerővel készül saját hosszú távú űrállomásának létrehozására. Ennek megvalósításához fontos lépést jelentett a Hosszú Menetelés 5B nevű új rakétatípus május 5-én végrehajtott tesztkilövése, ugyanis a tervek szerint ez a hordozó fogja az űrállomás elemeit az űrbe szállítani, majd személyzettel ellátni a létesítményt.
A tesztrepülés alkalmából a majdani személyszállító űrhajó egy prototípusát is magával vitte a rakéta. Emberi utasok egyelőre nem voltak a fedélzeten, de ha elérkezik az éles bevetés ideje, a kínai űrügynökség szakértőinek elmondása szerint a kapszula hat fő szállítására lesz képes, pontosan kétszer annyira, mint Kína korábbi személyszállító űrhajója, a Sencsou.
A kapszula sokban hasonlít az amerikai Orion űrhajóra, amelyet holdi és marsi utazásokra terveztek. Ez egyelőre szintén a fejlesztési fázisban van, mert bár maga az űrkapszula már tulajdonképpen elkészült és több tesztrepülésen is átesett, a hozzá tervezett hordozórendszer, az SLS még messze nincs használatra alkalmas állapotban. Jelenleg 2021 novemberére van ütemezve az első tesztrepülés.
A Hosszú Menetelés 5B Kína eddigi legerősebb rakétája, amely nagyjából 25 tonna hasznos terhet tud alacsony Föld körüli pályára szállítani. Vagyis hasonló teherbírású, mint a SpaceX Falcon–9 rakétája, amelyhez 54 méterével magasságában is hasonlít. Különlegessége, hogy az első fokozat körül négy gyorsítórakéta is helyet kapott rajta.
Ami a mostani tesztkilövést illeti, míg a start rendben zajlott, az űrkapszula pályára állt, és a következő napokat odafent tölti, mielőtt a tervek szerint pénteken megkísérelné a légkörbe való visszatérést. Ennek során élesben tesztelik majd az űreszköz hőpajzsait, ejtőernyőit és légzsákjait.
A küldetés alatt az eddigi egyetlen probléma a másodlagos rakományként feljuttatott teherkapszulával lépett fel, de hogy pontosan mi volt a gond, azt egyelőre nem részletezték a szakértők. A kérdéses űreszköz a jövőben a tervezett űrállomás teherforgalmát bonyolíthatja majd, és a légkörbe való visszatéréshez egy felfújható, esernyőre emlékeztető hőpajzzsal rendelkezik. A hírek szerint visszatérés közben történhetett valami probléma, minthogy a teheregységnek még szerdán le kellett volna szállnia.
Ami villámgyorsan fejlődő kínai űrprogram jövőjét illeti, az idei évre két fontos küldetés is be van tervezve. Elvileg júliusban indulhat útnak a Tienven-1 marsszonda, illetve a vele utazó landolóegység és rover, az év utolsó negyedévére pedig egy Holdra irányuló, majd onnan mintákat visszahozó küldetést terveznek indítani. Az űrállomás építése a jövő évtől kezdődhet az első modul felbocsátásával, és a létesítmény, amelyet a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonlóan folyamatosan bővíteni terveznek a jövőben, elvileg már 2022-től lakható lehet.
