Az Intel jelenlegi vezetője alaposan átformálta a céget, amelynek eredményeként az elkövetkező évek folyamán több meglepetésre is számíthatunk a vállalattól. A célok között szerepel, hogy félvezető-bérgyártóként számos nagy és fontos partnert szolgáljanak ki a nem is oly távoli jövőben, valamint szeretnék visszaszerezni a vezető pozíciót csíkszélesség-fejlesztés terén is, amelyben most a riválisok brillíroznak, de ez nem lesz mindig így.
Pat Gelsinger a napokban beszélgetett egy kicsit egy pénzügyi elemzővel, amelynek során rengeteg fontos dolog hangzott el. A fentiekben említett bérgyártói törekvések az IDM 2.0 stratégia részeként ölthetnek testet: a vállalat több új üzemet épít, így gyártókapacitása jelentősen bővülhet, valamint új régiókban is feltűnhet annak érdekében, hogy a helyi megrendelőket minél hatékonyabban kiszolgálhassa.
A gyártástechnológia-fejlesztés az elmúlt évek során igen komoly problémákkal küzdött, ugyanis a 10 nm-es lépcső esetében a tranzisztor-sűrűséget a szokásos 2,4x-es helyett 2,7x-es mértékben próbálták növelni, ami korábban nem látott nehézségek és kihívások elé állította a fejlesztőcsapatot. Ennek meg is lett az eredménye: a 10 nm-es csíkszélesség bevezetése több évet csúszott, majd amikor már a sorozatgyártás elindítható volt, akkor is csak egyszerűbb dizájnok készülhettek vele, a bonyolultabb lapkák legyártásához további fejlesztőmunkára volt szükség.
Ez problémát jelentett, ugyanis a vállalat a tervezettnél sokkal tovább maradt 14 nm-es csíkszélességen, valamint az architektúra-váltás is váratott magára. Mind a 14 nm-es gyártástechnológiát, mind pedig a Skylake architektúrát fejlesztgették annak érdekében, hogy a konkurens megoldásaival szemben versenyképesek lehessenek.
Ezzel nem is volt gond egészen 2017-ig, amikor az AMD a ZEN architektúrával óriásit csapott az asztalra: a rivális, aki az Excavator/Bulldozer architektúrával eléggé mélyre ásta magát, feltámadt hamvaiból és jókora adag borsot tört az Intel orra alá. A helyzet a ZEN architektúra további fejlődésével tovább romlott az Intel számára, ám az igaz válasz majd csak később érkezhet az AMD RYZEN processzoraira, méghozzá a rövidesen bemutatkozó Alder Lake fejlesztés formájában.
Pat Gelsinger szerint az Intelnél is lesznek még „ZEN” pillanatok szép számmal, vagyis architektúra terén sok-sok meglepetést tartogat a vállalat – olyanokat is, amelyekről majd csak pár év múlva lehet nyíltan beszélni. Itt valószínűleg az Alder Lake koncepciója mentén haladó későbbi fejlesztésekre kell gondolni, például a Meteor Lake-re.
Ezzel egy időben a félvezetőipari bérgyártás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetnek, ám ezúttal nem az Intelhez igazodnak majd a partnerek, és a termelőeszközök gyártói, mint korábban, amikor a vállalat diktált a piacvezető pozíciójának köszönhetően, hanem az Intel igazodik az iparági szabványokhoz annak érdekében, hogy az egyes bérgyártók között lehessen némi átjárás. És ahogy eddig, a vállalat továbbra is igénybe veszi külsős bérgyártók szolgáltatásait az egyes termékeihez, ennek pedig egy oka van: a cél az, hogy mindig a lehető legjobb terméket tegyék le az asztalra a jövőben, ehhez pedig mindig a megfelelő technológiákat használják.
Érdekességképpen az is elhangzott, hogy a házon belüli felmérés alapján az Intel megrendelőinek nagyjából a harmada szeretne olyan egyedi x86-os SoC egységeket, amelyek az aktuális igényeikhez maximálisan passzolnak. Pat Gelsinger szerint lesz lehetőség arra is, hogy a megrendelők akár saját Xeon processzort is készíttessenek, ezt pedig akár a saját hálózati igényeiknek megfelelő kialakítással is kérhetik, valamint a feleslegesnek bizonyuló tranzisztor-büdzsé levágására is lesz mód.
Gyakorlatilag olyan szabadon lehet majd különböző egyedi, x86-os architektúra köré épülő SoC egységeket összeállítani, ahogy arra korábban csak az ARM ökoszisztémában volt példa. Ez igazából új életet vihet az x86-os architektúrába, ugyanis új lehetőségek nyílhatnak meg az egyes partnerek számára, amelyeknek köszönhetően sokkal hatékonyabban megszólíthatják termékeikkel az egyes szegmenseket, mint manapság.
