A Curiosity utódjának landolóhelyét nagy gondossággal választották ki, a Mars 2020 ugyanis az első felvonása egy mintavisszahozó küldetésnek. A rover a tervek szerint számos mintát fog begyűjteni a terület anyagából, amelyeket felszíni tárolókba csomagol el. Ezeket aztán egy későbbi küldetés során visszahozzák a Földre, ahol a legfejlettebb laboreszközökkel elemzik. A kőzetek azon túl, hogy feltárhatják, volt-e valaha élet a vörös bolygón, arra a kérdésre is választ adhatnak, hogyan vált annyira mássá a Mars, mint a Föld az elmúlt néhány milliárd év alatt.
A minták visszahozásával kapcsolatban egyelőre nincsenek konkrét tervek, de az biztos, hogy ehhez először egy csomó olyan technológiát kell eljuttatni a bolygóra, amire eddig kísérletet sem tett senki. Például egy rakétát is, amely képes lesz a mintákat feljuttatni a bolygóról az űrbe, és visszaindítani a Földre. Hogy ezt pontosan hogyan fogják megoldani a NASA mérnökei, az egyelőre kidolgozás alatt áll. A jelenlegi, bizonytalan tervek szerint a minták begyűjtését követően a 2020-as évek végén kezdődhet a küldetés második szakasza, és a minták valamikor a 2030-as évek elején érhetnek vissza a Földre.
Ehhez azonban először is egy olyan leszállóhelyet kellett kiválasztani, amely a lehető legígéretesebb az egykori esetleges marsi élet kutatása szempontjából. A Jezero-krátert több mint 60 lehetséges helyszín közül választották ki az elmúlt 4 év alatt a NASA és más szervezetek bolygókutatói. A kráter az északi-féltekén helyezkedik el, és érdekessége, hogy a felszíni nyomok alapján úgy tűnik, benne 3,5–3,9 milliárd évvel ezelőtt egy jókora folyó deltája és egy tó terült el. Mivel a hasonló régiók a Földön az élet melegágyai, a szakértők azt remélik, hogy ha a bolygón volt valaha mikrobiális élet, annak nyomait megtalálják a delta és a tó üledékében.
A kráter ezen túl azért is érdekes helyszínnek tűnik egy hosszabb távú kutatásokhoz, mert nagyon sokféle kőzetnek ad otthont, köztük úgynevezett karbonátoknak is, amelyeket a víz, a felszín és a légkör közti interakciók formáltak. A szakértők azt remélik, hogy ezek vizsgálata révén minden korábbinál részletesebb képet kaphatnak arról, hogy milyen volt a régi Mars légköre, és hogy az aztán hogyan változott meg az idők során.
A Jezero-kráter ugyanakkor – éppen sokszínű földrajza miatt – nem éppen a legbiztonságosabb hely a meglehetősen komplikált marsi landolásra. Tele van kiugró sziklákkal, szakadékokkal, mélyedésekkel és meredek lejtőkkel, amelyek igen veszélyessé teszik a leszállást. A Mars 2020 mérnökei azonban azt remélik, hogy a Curiosity kapcsán már bevált leszállási metódus itt is bejön: az új rovert szintén egy légidaru fogja leereszteni az utolsó métereken. A leszállási rendszeren a Curiosity landolása óta ráadásul sokat fejlesztettek, így az képes lesz arra, hogy elkerülje a leginkább egyenetlen részeket és egy viszonylag sima felületre tegye le a marsjárót.
A Mars 2020 a tervek szerint 2020 júliusában indul útjára, és 2021 februárjában száll le a Marsra. De ami a vörös bolygót érintő landolásokat illeti, addig sem maradunk izgalmak nélkül, hiszen kevesebb mint egy hét múlva, november 26-án száll le az InSight nevű egység a planétára. Az InSight elsődlegesen a bolygó belsejét fogja vizsgálni.
