Egy kozmikus robbanás négy éve

Látványos videót fűztek össze a NASA szakértői a Hubble űrtávcső azon felvételeiből, amelyek 2002−2006 között készültek egy 20 ezer fényévnyire található égitest robbanásáról.

Egy kozmikus robbanás négy éve

A Hubble űrtávcső 2002 óta figyeli a tőlünk 20 ezer fényévnyire, az Egyszarvú csillagképben található V838 Monocerotis nevű változócsillagot. A különleges objektumra akkor figyeltek fel, amikor egy hatalmas robbanás eredményeként 2002 első napjaiban feltűnt a teleszkóp látómezejében. Először úgy gondolták a szakértők, hogy egy mezei nóváról lehet szó. Ezek olyan csillagkettősökben fordulnak elő, amelyek egy fehér törpéből és egy vörös óriásból állnak. A páros nagyobbik tagja folyamatosan anyagot ad át társának, amelyben idővel beindul a magfúzió, és termonukleáris robbanás következik be. Ez az égitest hirtelen felfénylésével, majd lassú elhalványodásával jár.

A V838 Mon eleinte tehát nóvaként viselkedett, elérte a 6,75 magnitúdós fényességet, majd halványodni kezdett. Március elején aztán újra fényesebbé vált, ezúttal azonban döntően az infravörös tartományban sugározta ki energiáit. Áprilisban ismét megfigyeltek egy átmeneti felfénylést, majd az égitest visszahalványodott eredeti, 15,6 magnitúdós fényességére. Ezt a fajta viselkedést eddig egyetlen égitest esetében sem figyelték meg, így a szakértők is csak találgatni tudnak, hogy mi történhetett a rendszerben.

A Hubble mindenesetre időről időre visszatért az objektumhoz, és felvételeket készített a maradvány aktuális állapotáról. A mellékelt videó ezen képekből áll össze, vagyis nem animációról van szó, hanem a gigantikus robbanás első négy évének valódi felvételeit láthatjuk. A jelek szerint minden idők egyik legnagyobb vörös óriásává váló csillag növekedése azóta sem állt meg, 2009-ben hőmérséklete elérte a 3270 Kelvint, sugara pedig már 380-szorosa volt a Napénak. A ledobott külső rétegek pedig közben folyamatosan távolodnak, és már bekebelezték az eredeti objektum egyik közeli szomszédját is.

A felvételen kiválóan megfigyelhető, hogyan kavarognak és tágulnak a ledobott anyagrétegek, és hogyan válik egyre vörösebbé a csillag. A porfelhőben látszó áramlatok és örvények feltehetően a szomszédos égitestek magnetoszférájának hatására alakultak ki.

A szakértők több elmélettel is előálltak az eseménnyel kapcsolatban. Egyesek szerint egy szokatlan nóvakitörésről lehet szó, ez azonban kevéssé tűnik valószínűnek, mivel a régió csillagai túlságosan fiatalok és méretesek egy ilyen eseményhez. Az is lehetséges, hogy egy haldokló csillag utolsó energiakibocsátását látjuk, bár a környező csillagok alapján ehhez is túl fiatalnak tűnik a célobjektum. Elképzelhető, hogy egy nagytömegű szuperóriás csillagról van szó, amelyben 2002-ben (illetve 20 ezer évvel korábban) indult be a hélium fúziója, és ennek az eseménynek a nyomait látjuk, ebben az esetben viszont a tömegadatokkal akadnak problémák a szakértők szerint.

A legvalószínűbbnek két teória tűnik. Az egyik szerint a centrumban található csillag elnyelt egy óriásbolygót, és ennek hatására beindult benne a deutérium fúziója, ami megmagyarázná a robbanás hatalmas energiáit. A másik lehetséges, számítógépes modellek által is megtámogatott elmélet szerint az események két fősorozatbeli csillag összeolvadásának köszönhetően indultak be, ami egy fiatal, instabil pályákon haladó égitesteket tartalmazó rendszerben egyáltalán nem lenne meglepő.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward