Ahogy már többször beszámoltunk róla, világszerte gőzerővel folyik a COVID-19 megelőzésére szolgáló vakcinák fejlesztése. Az első engedélyt kapó oltóanyagok valószínűleg minden idők leggyorsabban kifejlesztett vakcinái lesznek, ezzel együtt nem biztos, hogy a leggyorsabban engedélyezett szerek lesznek a leginkább használhatók. A Johnson & Johnson például pár hónappal le van ugyan maradva a klinikai tesztekkel legelőrébb járó vakcinafejlesztőkhöz képest, viszont oltóanyaguk (ha beválik) számos praktikus szempontból előnyösebb lehet a versenytársakhoz képest.
A cég múlt szerdán jelentette be, hogy megkezdték a vakcinajelölt 3. fázisú klinikai tesztelését (az Egyesült Államokban a negyedik cégként). Ebben a fázisban 60 ezer önkéntest oltanak be a hatóanyaggal vagy placeboval, és a fejlesztők szerint szerencsés esetben még idén kiderülhet, hogy a szer hatásos védelmet nyújt-e a SARS-CoV-2 által kiváltott betegséggel szemben.
Az előnyökre visszatérve, a Johnson & Johnson vakcinajelöltje egy más betegségek kapcsán már bevált, biztonságosnak minősülő platformra épül, szemben több más vetélytárssal. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy talán egy dózis is elég lehet a védettség biztosításához, míg például az oxfordi vakcina vagy a Moderna fejlesztése esetében ehhez két adag beadására van szükség pár hét eltéréssel a rendelkezésre álló adatok fényében. (Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindhárom esetben vakcinajelöltekről van szó, amelyek kapcsán az még nem nyert igazolást, hogy ezek valóban hatásos védelmet nyújtanak az új típusú koronavírussal szemben.)
Egy egyszer alkalmazandó vakcina kapcsán azonban nyilvánvalóan sokkal egyszerűbbé válna az oltási logisztika, amit az is jelentősen leegyszerűsíthet, hogy a Johnson & Johnson oltóanyagát nem kell fagyasztva tárolni.
Az is nyilvánvaló, hogy a járvány sikeres kézben tartásához arra lesz szükség, hogy több vakcinajelölt is működjön, mondja Dan Barouch virológus, annak technológiának az egyik vezető fejlesztője, amelyre a Johnson & Johnson vakcinája épül. „Hétmilliárd ember van a bolygón, és egyetlen vakcinagyártó sem lesz képes arra, hogy ennyi oltóanyagot előállítson.” Egy fagyasztást nem igénylő, egyszeri oltóanyag pedig különösen hasznos lehet azokban a régiókban, ahol nincs meg a megfelelő infrastruktúra a többi oltóanyag kezeléséhez.
A Johnson & Johnson vakcinájában az orosz fejlesztéshez hasonlóan egy emberi adenovírussal juttatják be a SARS-CoV-2 egyik génjét az emberi sejtekbe, amelyek aztán szintetizálják ezt a fehérjét, előkészítve az immunrendszert a vírussal való későbbi találkozásra. Az adenovírus vektort használó vakcinák előnye, hogy ezeket nem kell fagyasztani, csak hűteni, szemben az mRNS-t használó oltóanyagokkal szemben, amilyen például a Moderna és a Pfizer fejlesztése. (Adenovírusra épül az oxfordi vakcina is, ez azonban nem emberi, ha csimpánz eredetű.)
Barouch és kollégái először állatkísérletek során vizsgálták a vakcinajelölt biztonságosságát és hatékonyságát. Júliusban közzétett tanulmányukban arról számoltak be, hogy az oltóanyag majmokban elegendő antitest termelődését váltotta ki ahhoz, hogy ezek megvédjék az állatokat a COVID-19 kialakulásától. A Johnson & Johnson ezt követően vágott bele egy 1–2. fázisú biztonságossági vizsgálatba, amely során 395 emberi önkéntes adatainak elemzése alapján nem látták nyomát súlyos mellékhatásnak. Az oltóanyag ráadásul már egy dózis beadása után is ígéretes mennyiségű antitest termelődését váltotta ki.
Hogy ez valóban elég-e a tényleges vírussal szemben, az azonban csak most, a 3. fázis során fog kiderülni. A klinikai vizsgálatot az Egyesült Államokban, Argentinában, Brazíliában, Chilében, Kolumbiában, Mexikóban, Peruban és Dél-Afrikában végzik, jóval nagyobb létszámmal, mint amivel a Moderna és a Pfizer hasonló vizsgálata zajlik. Barouch elmondása szerint a nagyobb létszám egyrészt biztosabb alapokat teremthet a vakcinajelölt biztonságosságával kapcsolatban, másrészt azt is remélik, hogy több alannyal hamarabb megerősítést nyerhet, hogy a szer hatásos-e a vírussal szemben. (A 60 ezres vizsgálatban egy dózissal vizsgálják a vakcin hatásosságát, de párhuzamosan folyik egy kisebb vizsgálat is, ahol két dózisban alkalmazzák a szert.)
A cég több más vakcinafejlesztővel együtt teljes transzparenciával vágott bele az új fázisba, így a vizsgálat részletes menetrendjét is közzétették. Ebből az derül ki, hogy a cél annak mérése lesz, hogy azt követően, hogy a résztvevők (az oltóanyagot és a placebót kapók együttesen) közül 164-en megbetegednek, megállapítható-e legalább 60 százalékos hatékonyság, ami a vakcina védő hatását illeti. A hatásossággal kapcsolatos részelemzéseket egy külső elemző bizottság is megkezdheti 20 megbetegedés után, majd az eredményeket legalább hetente újraértékelhetik. (Ez a Pfizer és a Moderna hasonló terveihez képest jóval nagyobb átláthatóságot jelent.)
A cég egyébként már a vakcina tömeges gyártását is megkezdte, hogy engedélyezés esetén azonnal rendelkezésre álljanak mozgósítható készletek. A terv az, hogy működőképes oltóanyag esetén a jövő év végéig legalább 1 milliárd dózist állítanak elő.
