Egy becsapódás következtében szökhetett el a Mars ősi légköre

A Mars bolygóvá formálódott, magmaóceánjai megszilárdultak, majd még mielőtt az illékony (víz, szén-dioxid) összetevők üstökösök és meteorok hátán megérkeztek volna, légkörének jelentős része elszökött az űrbe. Ez derül ki a Curiosity legújabb mérési adataiból. 

Egy becsapódás következtében szökhetett el a Mars ősi légköre

Egy rejtélyes becsapódás lehetett a Mars egykor sokkal vastagabb légkörének végzete, derül ki Curiosity legújabb méréseiből. Egy évvel a marsjáró landolása után a SAM nevű mintaelemző berendezés (képünkön) először közölt eredményeket a vörös bolygó atmoszférájának összetételével kapcsolatban. A Mars légkörében argon, nitrogén, oxigén, szén-monoxid és szén-dioxid található, az eredmények tehát megerősítik a Viking−1 1976-ban megállapított eredményeit, azonban ezeknél jóval megbízhatóbbak és pontosabbak. Erre annál is inkább szükség volt, mert a 2008-ban landoló Phoenix űrszonda által elvégzett mérések több ponton ellentmondtak a Viking egykori eredményeinek, így többen úgy vélték, hogy a legkorábbi mérésekben lehet a hiba.

A Curiosity mérései végre lehetőséget adnak arra, hogy közvetlen párhuzamokat vonjunk a földi és a marsi légkör összetétele között, és következtessünk ez utóbbi egykori lehetséges minőségére, mondja Chris Webster, a kutatás vezetője. Az eredmények alapján a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy nagyjából 4 milliárd évvel ezelőtt valamilyen kozmikus katasztrófa a légkör nagy részének elszökéséhez vezetett, a marsi légkörben ugyanis gyökeresen eltér az argon izotópjainak aránya a földitől. Az események hátterében egy óriási becsapódás, vagy globális szintű, fokozott vulkáni tevékenység állhatott.

Az eredményekből az is kiderül, hogy a jelenleg a légkörben található széndioxid- és vízkészletek ezen eseményt követően érkeztek a bolygóra, és mennyiségük azóta sem változott jelentősen. A Mars bolygóvá formálódott, magmaóceánjai megszilárdultak, majd még mielőtt az illékony összetevők üstökösök és meteorok hátán megérkeztek volna, légkörének jelentős része elszökött az űrbe. Amennyiben valóban egy becsapódás okozta a korai atmoszféra katasztrófáját, egy Pluto-méretű égitesttel kell számolnunk, mondja Webster.

Az új adatok tükrében pontosabb modellek készíthetők a marsi éghajlat időbeli változásairól, és talán végre kiderülhet, hogy léteztek-e valaha is olyan körülmények a bolygón, amelyek mellett kialakulhatott az élet. A legfontosabb kérdés a marsi élet létével kapcsolatban az, hogy a bolygó mennyi ideig rendelkezett nyílt felszíni vízfelületekkel, folyókkal és tavakkal, magyarázza Paul Mahaffy, a kutatás résztvevője. Ennek megállapításához pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen volt és milyen lett a marsi atmoszféra az idők során.

Az eredmények ugyanakkor választ adnak arra is, hogy jelenleg létezhet-e mikrobiális élet a Marson: a SAM ugyanis nem talált a légkörben metánt. Korábbi földi mérések azzal kecsegtettek, hogy a bolygó egyes helyein fokozott koncentrációban bukkan fel a gáz, de jelenleg úgy tűnik, ezek az eredmények tévesek lehettek, és napjainkban nem léteznek szénalapú életformák az égitesten.

A Curiosity mostani mérései tisztázzák azon meteoritok eredetének kérdését is, amelyekről régóta feltételezték a kutatók, hogy a Marsról származhatnak, megbízható adatok hiányában azonban ennek igazolására eddig nem volt lehetőség. A kődarabokban csapdába esett gáz argonizotópjainak arányai gyakorlatilag megegyeznek a marsi légkörben jelenleg mérhető arányokkal, ami alapján szinte bizonyosnak mondható, hogy valóban a vörös bolygóról származnak ezek a meteoritok.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward