Ég veled, Philae!

Szerdán lekapcsolták a Rosetta azon alrendszerét, amely lehetővé tette a Philaevel való kommunikációt, bár az üstökösre leszállt egységről már februárban lemondtak.

Ég veled, Philae!

A Csurjumov–Geraszimenko 338 kilométerről

Hivatalosan is felhagyott a Philaet kereső kommunikációs próbálkozásokkal a Rosetta, amelynek leszállóegysége 2014 novemberében landolt a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös felszínén. A Philae utoljára tavaly júliusban adott életjelet magáról, ezt követően azonban erre lehetősége sem marad, mivel a Rosetta a küldetés végére való felkészülés részeként július 27-én, közép-európai idő szerint 11 órakor kikapcsolta azt a kommunikációs alrendszert, amely a kapcsolattartásra szolgált.

A Philae rövid, ám annál mozgalmasabb pályafutást tudhat maga mögött. Miután rendkívül precízen leereszkedett az üstökös egy, a kutatók által gondosan kiválasztott pontjára, a landolóegység nem tudta magát rögzíteni a felszínen, így pattogni kezdett. Végül egy sziklafal árnyékában kötött ki, ahol sajnos nem kapott elég fényt akkumulátorai feltöltéséhez, így a leszállás után 64 órával energiakészletei lemerültek, és hibernációs módba lépett. A landolást követő három napban az űreszköz számos fontos mérést végzett el az üstökösön, és ezeket továbbította is a Rosettának.

A Philae landolás közben, nem sokkal a Rosettáról való leválás után

A Philae aztán hosszú ideig hallgatásba burkolózott, majd 2015 júniusában váratlanul újra jelentkezett. Stabil kommunikációt azonban nem sikerült kiépíteni vele a napközelség hónapjaiban sem, nem utolsósorban azért, mert a szakértők a mai napig nem tudják, hogy pontosan hol állapodott meg az egység. Az űreszköz kulcsszerepet játszott annak kiderítésében, hogy a Csurjumov–Geraszimenkónak nincs mágneses tere, viszont rajta érdekes polimerek találhatók. A Philaenek köszönhetően derült ki az is, hogy az üstökös a por és jég vékony rétege alatt meglepően kemény felszínnel rendelkezik.

„Tekintetbe véve, hogy mennyi eltérő körülményt szem előtt tartva kellett megtervezni a Philaet, a landolóegység nagyon jól funkcionált. Persze nem tudtunk mindent megcsinálni, amit reméltünk, de felsorolni sem tudom azon akadályokat, amelyeket a Philae sikerrel vett” – mondja Valentina Lommatsch, a Philae-csapat egyik tagja.

Az Európai Űrügynökség kutatói már idén februárban úgy számították, hogy a Naptól tavaly augusztus óta ismét távolodó üstökös felszínén időközben ismét annyira hideg és sötét lett, hogy gyakorlatilag nulla az esélye a Philae feltámadásának. A Rosetta azonban még néhány hónapig hallgatózott, hátha csoda történik. Az üstökös és a szonda jelenleg több mint 520 millió kilométerre van a Naptól, amelynek fénye annyira gyenge, hogy a Rosetta is elkezdett energiagondokkal küzdeni. A Philaevel való kommunikációt lehetővé tevő rendszert éppen azért kapcsolták le az irányítók, hogy energiát spóroljanak a szonda utolsó nagy mutatványára, az idén szeptember 30-ra tervezett, kontrollált becsapódásos landolásra.

A szakértők a múlt héten azt is kiválasztották, hogy az üstökös mely részén fogja elérni a felszínt a Rosetta. A tervek szerint az űreszköz a Maat régióban, a kacsa alakú égitest fején fog leszállni, nem messze a Philae feltételezett tartózkodási helyétől. A végső megközelítés során a szonda további fontos méréseket fog elvégezni az üstökössel kapcsolatban, és hogy erre maradjon elég energia, a nem lényeges rendszereket sorra lekapcsolják az irányítók.

Ahogy Stephan Ulamec, a Philae-csapat vezetője elmondta, míg a kommunikációs csatorna leállítása nem volt különösebben érzelmekkel teli pillanat, hiszen a Philaeről már hónapokkal ezelőtt lemondtak, a Rosetta nagy fináléja az lesz. A szonda ugyanis az utolsó pillanatokig adatokat fog küldeni, így a becsapódással egy működő és rendkívül jól teljesítő rendszertől kell elbúcsúzni. Ulamec elmondása szerint számukra is meglepő volt, hogy a nagyközönség milyen intenzív érdeklődéssel követte a Rosetta és a Philae küldetését. „Ez kétségen felül megmutatta, hogy az embereket mennyire érdeklik az űrmissziók és a Naprendszer felfedezése. Remélem hogy ugyanez a politikusok számára is világossá vált, így újabb vakmerő küldetések válhatnak valóra a jövőben” – mondja a kutató.

Az üstökös egy 450 méter széles területe 12,8 kilométer távolságból

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward