Az igazságügyi rovarszakértők azt vizsgálják, hogy a halottak testét hogyan népesítik be a különböző rovarfajok, az aktuális állatok jelenlétéből ugyanis nagy pontossággal megállapítható a halál időpontja. Lobato esetében pedig kezdettől azt volt a különös, hogy a férfi testén, akinek meggyilkolásával vádolták, nem voltak jelen rovarpeték.

2001 júliusában Las Vegasban valaki brutálisan megölt és megcsonkított egy hajléktalan férfit. Lobato úgy került a gyanúsítottak közé, hogy egy hónappal korábban egy másik férfi megpróbálta megerőszakolni, és a dulakodás során megvágta támadója nemi szervét egy zsebkéssel. Mivel a júliusban megtalált halott péniszét levágta a gyilkos, a rendőrség olyan egyének után kezdett kutatni a környéken, akik okoztak már hasonló sérüléseket. Így találtak a mindössze 18 éves Lobatora, akit rögtön vád alá is helyeztek.

A halál ideje döntő jelentőségűnek bizonyult az ügy kimenetele szempontjából, a vádlottnak ugyanis a gyilkosság napjának nagy részére megdönthetetlen alibije volt. Az igazságügyi orvosszakértő először nem sokkal az áldozat megtalálása előttre tette a gyilkosságot, majd megváltoztatta véleményét, és a 1–12 órával korábbra helyezték a halál beálltát. Míg az első vélemény értelmében Lobato nem lehetett a gyilkos, a módosított időkeret megpecsételte sorsát: 2002-ben mindenféle fizikai bizonyíték nélkül elítélték.

Ezt az ítéletet eljárási hibák miatt 2006-ban megsemmisítették, így Lobato újabb esélyt kapott. Az orvosszakértő ekkor ismét új adatokkal állt elő: véleménye szerint a gyilkosságra 8–14 órával a test felfedezése előtt került sor. Lobatot erre alapozva ismét elítélték.

Gail Anderson igazságügyi rovarszakértő 2009-ben került kapcsolatba az üggyel, amikor egy Lobato felmentéséért küzdő szervezet megkereste, hogy tekintse meg a bizonyítékokat. Bár a szakértő saját bevallása szerint általában nem vállal ilyen utólagos felméréseket, mivel igazán megbízható információkat csak ott helyben, a friss holttestet és a helyszínt is megvizsgálva tud nyújtani, az ügy részleteit hallva mégis úgy döntött, hogy megnézi, mit tehet.

A vizsgálat során rögtön feltűnt Andersonnak, hogy a jelentések és a fényképek alapján a testben nem voltak döglégylárvák. Pedig a döglegyek a holttestek első látogatói a rovarok közül: percekkel a halál beállta után megtalálják a testet, ha ezt a körülmények lehetővé teszik, és a testnyílások, illetve a sebek közelében lerakják petéiket. Ezek nagy petehalmok szemmel is jól láthatóak, de már egyetlen 2 mm-es petének is látszania kell a hasonló bűnügyek kapcsán készített fotókon, mondja Anderson.

Az említett gyilkossági ügy kapcsán a környezetet, az időjárást és a sok nyílt sebet figyelembe véve minden adott volt ahhoz, hogy a döglegyek pár perccel a gyilkosságot követően elkezdjenek petéket rakni a testre. Ezek jelenlétére azonban semmilyen bizonyíték nem utalt. Amire Andersonnak egy magyarázata akadt: a gyilkosság napnyugta után történt. A döglegyek ugyanis nappal aktívak és éjszaka alszanak, így ha éjjel hal meg valaki, csak napkelte után szállják meg a testet.

Lobatonak napnyugta és a holttest este 10 óra körüli megtalálása közöttre biztos alibije volt, így Anderson szakvéleménye szerint semmiképpen sem lehetett ő a gyilkos. Ezt követően évekig húzódó hercehurca kezdődött: Lobato ügyvédei fellebbeztek a korábbi ítélet ellen, Anderson véleményére alapozva érvelésüket. A fellebbezést egyszer elutasították, másodszorra azonban sikerült elérni, hogy kiírjanak egy új tárgyalást. Erre 2017-ben került sor, ahol Anderson és két másik igazságügyi rovarszakértő is arról tanúskodott, hogy a gyilkosság napnyugta után történt. Lobatot ezek alapján felmentették, és pár napon belül kiszabadult.