Digitálisan terítettek ki egy elégett ősi tekercset

Az Holt-tenger partján előkerült lelet 200–300 körül íródott, és egy 600 körüli tűzvészben égett meg, egy új módszer révén azonban most olvashatóvá vált.

Digitálisan terítettek ki egy elégett ősi tekercset

1970-ben egy csapat régész a Holt-tenger partján fekvő Én-Gediben rátalált egy ládára egy ősi zsinagóga maradványai közt. Az épület időszámításunk előtt 800 körül került a helyére, de időszámításunk szerint 600 körül egy tűzvészben súlyos károkat szenvedett. A láda és a benne található tekercsek egyben maradtak ugyan, de annyira megégtek, hogy bármiféle vizsgálatuk lehetetlennek tűnt azok további károsítása nélkül.

Ami azonban 50 évvel ezelőtt képtelenségnek tűnt, mára lehetségessé vált. William Seales, a Kentucky-i Egyetem kutatója és kollégái arról számolnak be a Science Advances oldalain megjelent tanulmányukban, hogyan sikerült megfejteniük, hogy mi áll a gyakorlatilag szénné égett tekercsek egyikében annak kinyitása és elpusztítása nélkül.

Seales és társai először is több irányból megröntgenezték a tekercset, majd a felvételekből számítógépes segítséggel felépítették a lelet három dimenziós modelljét. Ebben eddig semmi újdonság nincs, hiszen az orvosi diagnosztikában használt komputertomográfia pontosan ugyanígy működik. Az igazi nagy dobás ez után következett, ugyanis a szakértők egy sor általuk kifejlesztett algoritmus révén nekiálltak virtuálisan kiteríteni a felcsavart tekercset, hogy a régészek el tudják olvasni, mi van annak felületére írva.

Ehhez pontosan fel kellett deríteni, hogyan épülnek egymásra a felcsavart lelet rétegei, ami jelen esetben különösen nehéznek bizonyult, hiszen ezeket nagyon eltérő mértékben károsította a tűz. Amikor ez megvolt, a következő lépésben azokat az apró sűrűségingadozásokat térképezték fel a szakértők az anyagban, amelyek tinta jelenlétére vagy hiányára utalhatnak. A rendszer és az emberi kutatók aztán a több száz így megtalált betűt egy nagy lappá illesztették össze.

A jelentős időt és energiát felemésztő projekt megérte a fáradságot, a tekercs kiterített virtuális modellje ugyanis olyan jó felbontású lett, hogy azon könnyen olvasható az időszámításunk szerint 200–300 körül leírt szöveg, és még az azt lejegyző írnok megjegyzései is látszanak. A szöveg tartalmából az is kiderült, hogy rendkívül értékes leletről van szó, hiszen az Mózes harmadik könyvéből származik, és ezzel az időszámításunk kezdete körül öt könyvre osztott Tóra, a Pentateukhosz (Mózes öt könyve) legkorábbi ismert töredéke.

Seales azt reméli, hogy a csapata által kidolgozott eljárás más ősi tekercsek vizsgálatára is alkalmas lesz. Az Én-Gediben előkerült leleteken kívül például Vezúv 79-es kitörése nyomán megégett tekercsek eddiginél alaposabb vizsgálatát is lehetővé teheti, de tárgyakba, amulettekbe rejtett írások megfejtésére is használható lehet. A régészeken kívül állítólag már hírszerző ügynökségek és nyomozó hatóságok is érdeklődtek a technológia iránt.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward