Európai és amerikai csillagászok egy csoportja egyszerű cukormolekulák, glikolaldehidek nyomait mutatta ki egy fiatal csillag körül elhelyezkedő por- és gázfelhőben. A négyszáz fényévnyire található, IRAS 16293‒2422 katalógusjelű égitest az első példája annak, hogy az élet építőkövei már azt megelőzően is jelen lehetnek egy-egy csillag körül, hogy annak bolygói elkezdenének kialakulni.

A kutatók a chilei Atacama-sivatagban található rádiótávcső-rendszerrel (ALMA) végezték megfigyeléseiket, amely rendkívül érzékeny a milliméteres és a milliméternél rövidebb hullámhossztartományban.

Nem ez az első alkalom, hogy glikolaldehidre bukkantak a csillagközi térben, de ez az első eset, hogy ezeket egy Naphoz hasonló csillag közelében azonosították, nagyjából olyan távolságra, ahol rendszerünkben az Uránusz kering. A glikolaldehid az RNS egyik alapvető építőeleme, így az élet kialakulásának rendkívül fontos komponense.

A kutatás kapcsán felmerülő legfontosabb kérdés, hogy mennyire válnak összetetté ezek a molekulák, mielőtt beépülnének a csillag protoplanetáris korongjából kialakuló bolygókba. Az IRAS 16293‒2422 csillagászati léptékben egészen közel van a Földhöz, így a kutatók a gázfelhő folyamatos megfigyelése révén remélik, hogy az eljövendő évek során új információkat tudhatnak meg az abban lefolyó molekuláris folyamatokról, és így az élet kialakulásának kezdeti lépéseiről is.

Galéria megnyitása

 

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

31 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
nextman
nextman
2012. szept. 3. 13:23
#27

Mind itt hizunk el...

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2012. szept. 2. 23:25
#26

Koszonom

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2012. szept. 1. 22:17
#25

Edviiin89

Koszonom Erre Vartam, valaki elmondja emberi nyelven.

En arra gondoltam hogy statisztikai modszerekkel javitjak mert akkor a fele sem igaz.

Bocsanat a cukorfelhoert, de sejted mire gondoltam :)

Szeretnem megtudni, hogy a fent emlitett egyebb zavaro tenyezok kozul vagy esetleg valami mas szoba johet? Marmint eddigi allas szerint, Logikusan? Erdekelne mert ha tenyleg ilyen pontos ilyen tavolsagbol akkor elkezdek utanna olvasni, mert Elkepeszto!!!!!

Edviiin89
Edviiin89
2012. szept. 2. 14:51

A Föld ionoszférája lehet még káros hatású, ezért szokták ezeket a létesítményeket magas és száraz helyre építeni. Rádiócsillagászat és az infravörös spektroszkópia címszavak alatt érdemes utána olvasni.

Edviiin89
Edviiin89
2012. szept. 1. 21:16
#24

agyturbinikusz, zavaró hatás lehet a vöröseltolódás és a kozmikus por, de ebben a tartományban nincsenek ilyen zavaró hatások. Ez olyan, mint az infravörös kamera, ami átlát a sűrű poron meg a gázfelhőkön.

http://www.kepfeltoltes.hu/120901/283223028K_pkiv_g_swww.kepfeltoltes.hu.jpg

A detektor csak egy pontra fókuszált és a milliméteres és rövidebb hullámhossztartományban mért. Cukormolekulát is találtak, de cukorfelhőről nem beszéltek.

I.Jozsef83, a legtöbb tudományos felfedezést körbevitatja a tudós társadalom, hidd el amit meglehet cáfolni megcáfolják. De ebben az esetben nem arról szól a vita, hogy ott van e a cukormolekula, hanem, hogy hogyan jött létre.

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2012. szept. 1. 16:34
#23

Egyetértek mélyen a kételkedőkkel ! Majd ha a földről tudnak minden rejtelmet és van bőven , akkor majd kicsit kimehetnek a légtérből annyirán amit el is lehet hinni és több mérőállomás megerősít ( nemzetek ) , aztán lehet menni maaajd tovább. De nehogy beetessék az embereket ilyen blablasággal :@ egyketten meg toljátk is alá a sületlenséget , hogy há persze azhá ... fantazmorólógia , naggyon jó képzelőerejük van tudósoknak . Azt még meg is rajzolják hogy szerintük többszáz fényévnyire az hogyis néz/het ki ... nehogymá .Szép-szép csak valótlan, tiszta scifi , képzelődés ... majd ha egy kamera ott lesz és küldi képanyagot ... de nem mastanában jut el arra a többszáz fényévnyi helyre ... Földiek az itteni mérésekkel és ember által készített hitelesnek bélt műszerekkel . Ez csak itt nálunk elfogadott dolog. Nemigaz hogy egyesek csak az iskolában betanított szalagrendszerű tudásban logikában gondolkodnak. Meg sem fordul a fejekben , hogy ez jól van így egyátalán ? az egy dolog hogy ez az elfogadott teológia - itt lent a földön ... FÖLD és Világ hmmm de soknak egy és ugyanazt jelenti ... olyan mint a Világcsúcs - jah persze...

1év azért egy év mert és így tovább ... Sosem értettem meg a szemellenzős egygatyában utazunk embereket ...

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2012. szept. 1. 13:49
#22

Akkor ha mar ennyire belemelyedtunk az elmeletbe akkor a tobszoros reflexio, interferencia, es a csillagok, bolygok es egyebb kepzodmenyek gravitacios terenek hatasait hogyan kalkulaljak bele a szamitasaikba? Illetve a A hullamhosz valtozas ami nem csak a szinspektrum elteolodasa az ido es megtett tavolsag fuggvenyebe hanem a kozegek hataran bekovetkezo valtozasok(mert ugye urnek hivjuk de maguk a gaz es porfelhokben ez ugye ugyan igy vegbemegy) ezt hogyan kalkulaljak bele? Es ha ezekutan is minden rendben es visszafejtettek, akkor ugye azon a porfelhon(Cukor felhon) atjon a legkozelebbi csillag fenye, aztan az egyel tavolabbi, es visszaverodik meg legalabb ugyanennyi rola mas szogbol mas Dopler hatas, es sorolhatnam napestig...Ezeket hogyan kuszobolik ki? Es most ezt Epito jelleggel kerdeznem mert erdekel, hiszen ha 1% tevednek akkor az nem cukor hanem katrany(peldaul)?

Edviiin89
Edviiin89
2012. aug. 31. 18:35
#21

A gazfelhőről visszaverődőt ideért fényt felbontották elektromágneses spektrummá és a cukormolekulára jellemző elnyelődött sugárzást elemezték ki belőle. Vagyis az anyag rezgésének megfelelő hullámhosszú fényt nyeli el. Ide már egy rádiótávcső-rendszer kell, mert ez már a nem látható tartományba esik szóval fényképezheted.:D

:D

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2012. aug. 31. 17:15
#20

Fényképezgetik a több millió fényévre levő anyagokat és meg tudják mondani miből vannak, de még a Marson sem jártak (bár a gyakorlati haszna annak sem lenne több, leszámítva, ha elhagyatott űrlénybázist találnának, mint a Mass Effectben vagy a Mars mentőakcióban xD). De hun már megmondta a tutit, cukrot nem kellene vinniük! ;)

atti2010
atti2010
2012. aug. 31. 14:49
#19

A vége az lesz hogy búzakenyér molekula is lesz aztán meg töltött káposzta ,végül mikor indulnak szegény jövőbeli űrhajósok csak útravalót kapnak mert hát "menjetek isten hírével van ott minden".

atti2010
atti2010
2012. aug. 31. 14:29
#18

Emberek hát ott a tejút, csak kidugják a bögrét menet közben az ablakon és kész.

Zelbacsi
Zelbacsi
2012. aug. 31. 13:58
#17

hun: kivéve ha a közelében tejmolekulákat (vagy űrteheneket) is fedeznek fel. Ha meg még mellé találnak csillagközi kávéültetvényeket, az lesz a kész főnyeremény! B)

Szerzetes
Szerzetes
2012. aug. 31. 13:23
#16

hun: az eddigi legépítőbb jellegű hozzászólás! Semmi elmélet, csak a gyakorlat! :)

alienn
alienn
2012. aug. 31. 13:12
#15

Az a legjobb, hogy olyan emberek vitatkoznak itt akik egyáltalán nincsenek képben még az alapokkal sem. Én legalább már az alapokat hallottam félig, egyszer..:)

Szóval nem arról van szó, hogy látszik a cukormolekula. Igenis lehet nagy felfedezés, hogy kimutattak egy ilyen dolgot. Persze ezzel nem azt mondom, hogy minden „Brit tudósok…” kezdetű cikket el kell hinni, de ha képletekkel, számításokkal írnának le ide egy cikket nem sok ember értené meg, vagy el sem olvasnák a terjedelme miatt.

Gondolom a Curiosity-ről többen hallottatok. Azon is van egy olyan műszer (ChemCam), ami lézerfény impulzusokat bocsájt ki a vizsgálandó tárgyra, általában kőre (magyarul fénnyel lövöldözi). A nagy energiájú fény ahol hozzáér a kőhöz ott elpárologtatja, ez pedig fényfelvillanásokkal jár. Ennek a fénynek mérik a hullámhossz összetevőit. Minden elemi anyag különböző, rá jellemző színnel ég el (vagy festi meg a lángot). A nátrium például sárgásra festi, a kálium ibolya színűre.

Visszatérve a Curiosityre a vizsgált kő elpárolgásakor 6144 különböző hullámhosszt regisztráltak. Ezekből pedig a fent említett módon lehet következtetni az elpárolgott anyagokra, vagyis összetevőkre.

A csillagászatban nem lövöldöznek lézer impulzusokat, de a gázfelhőből jövő fény összetevőit (hullámhosszait) tudják mérni, azok pedig ugyanígy jellemzőek az ott található elemi anyagokra.

Azt pedig, hogy honnan tudják, hogy azok az elemi anyagok melyeknek az összetevőit itt a földön megmérték ott fent cukormolekulákat alkotnak, majd ők elmagyarázzák.:)

Phantomstranger
Phantomstranger
2012. aug. 31. 12:41
#14

Azért, ha ez igaz, egy elég fontos felfedezésről van szó. Benne is van a cikkben miért. Mert egy viszonylag összetett molekula, ami az élet építőeleme lehet.

dzsuz87
dzsuz87
2012. aug. 31. 12:07
#13

A csillagászatban nagyon nehéz volt az elmúlt egy-két évtizedben igazán újat letenni az asztalra. A légkör zavaró tud lenni a mai pontosság és érzékenység mellett. Maga a légkör a látható fény tartományát és egy rádiófrekvenciás tartományt leszámítva gyakorlatilag minden hullámhosszt elnyel. Az űrbe pedig elég drága dolog fellőni. Nagyobb fizikai méretű tükröket se nagyon tudnak készíteni.

De vannak új ötletek. Több kisebb tányérral el lehet érni, hogy nagyobb érzékenységgel mérjünk, az eljárás elég trükkös, de működik. Interferencián alapul, ahogy a legérzékenyebb műszereink mind. Ki tudják küszöbölni a légkör turbulenciáinak zavaró hatását úgy, hogy egy lézernyalábbal mesterséges csillagot vetítenek az égre, és a tükröt tartó ezernyi tűt úgy állítják be, hogy a mesterséges csillag egy pontnak látsszon.

Magából a spektrumból pedig egész könnyen megállapítható, hogy abban az irányban milyen anyagok vannak.

Ragnarr
Ragnarr
2012. aug. 31. 11:53
#12

atti ne jatsz itt az aldozatot egy igazi TROLL vagy, aki mindenbe beleokoskodik de semmihez se ert, en vagyok a hulye hogy reagalok rad...

atti2010
atti2010
2012. aug. 31. 12:15

A hozzászólásaidból látszik hogy te egy nagyon hozzáértő ember vagy, meg a faxom szót is le tudod írni mindjárt az elején, nem is tudom miért nem kaptál Nobel díjat.

Szerzetes
Szerzetes
2012. aug. 31. 11:08
#11

Ragnarr: bizonyára te is olvastál már olyan cikket, ami úgy kezdődött, hogy "brit tudósok". A másik meg tényleg elég hihetetlen, hogy földi állomással mérnek ilyen dolgokat, amik méréseit erősen torzíthatják a levegő molekulái és hasonlók.

Csak pár éve terjedtek el nagy szenzációként, hogy 1-1 exobolygót találtak, ami egy picit nagyobb, mint egy cukormolekula.

Ragnarr
Ragnarr
2012. aug. 31. 10:49
#10

atti miert van az, hogy faxt nem ertesz hozza de tudod, hogy a gonosz tudosok megint hazudnak neked ?

atti2010
atti2010
2012. aug. 31. 10:59

Csak értelmezni nem tudsz szöveget vagy olvasni sem, nem mondtam hogy hazudnak, csak mostanság nagyon sok az ilyen típusú hír és megjegyeztem hogy lehet csak szívatnak minket, ezt arra értettem hogy lehet nem is tudják 100% bizonyítani de beteszik a médiába mert mostanság az olyan trendi.

dzsuz87
dzsuz87
2012. aug. 31. 10:45
#9

A hidrogén es a hélium az alapvető elemei a csillagoknak, és azokra szépen működik a módszer. Emiatt reméljük, hogy más anyagokra is (atomokra igazság szerint előbb ismerték, mint molekulákra).

:)

Zelbacsi
Zelbacsi
2012. aug. 31. 10:31
#8

"Cukorgáz" :D

A következő amit megtalálnak az a "Vespene Gas" lesz :D

Ragnarr
Ragnarr
2012. aug. 31. 10:29
#7

dzsuz87: kosz a magyarazatot, remelem ebbol az elotted szolok is tanulnak valamit

dzsuz87
dzsuz87
2012. aug. 31. 10:25
#6

Nem vagyok csillagász, de megpróbálom. :)

Minden molekulának közös tulajdonsága, hogy bizonyos hullámhosszú elektromágneses sugárzásokat jobban képes elnyelni és más irányokba sugározni, mint másokat. Ezek a hullámhosszak annak felelnek meg, hogy milyenek az adott molekula un. sajátrezgései. Ez hasonló ahhoz, amikor egy hosszú gumiszalagot kifeszítesz, és különböző sebességekkel rázod az egyik végét. Vagy a Tacoma-híd leomlásáról biztos hallottál, az is ugyanez a jelenségkör.

Szóval, ezeket a bizonyos hullámhosszú elektromágneses hullámokat láthatjuk innen. A színezés, meg a molekula rajza pedig csak illusztráció.

atti2010
atti2010
2012. aug. 31. 10:31

Hogy erre nem gondoltam, persze az egyedi rezgéstartományból tudják hogy miből áll a gazfelhő, de azért nem lennék meglepve hogy ha kiderülne egyszer valamikor hogy ez 400 fényév távolságra már nem megbízható.

chapwees
chapwees
2012. aug. 31. 10:21
#5

Aztán majd jön az Avatar féle Sci-fi jövő, csak itt nem unoptániumot hanem cukrot fogunk bányászni! :D De most komolyan, miben segíti ez az emberek technológiai fejlődését például? Ha olyat találnak amit az embernek ténylegesen látnia kellene, az dobozba kerül és soha nem viszik nyílvánosságra, de ha xy fényévnyire cukormolekulákra bukkannak(melyet az előttem szólókhoz hasonlóan én is kétlek), azt már muszáj, hogy lássa a nép: nem csak magunkra költjük azt a rengeteg pénzt hanem az Adobe féle Photoshopra is! Nem értem én ezeket a dolgokat.

Ragnarr
Ragnarr
2012. aug. 31. 10:18
#4

A gazfelhot fenykepezik le, nem a molekulat, arrol meg mar meg lehet allapitani hogy mibol van.

zodiac83
zodiac83
2012. aug. 31. 10:11
#3

??? Ezt meg hogyan?? Cukormolekulákat kimutatni ilyen távolságból? Amennyiben jár erre hozzáértő csillagász, ezúton szeretném megkérni, hogy legyen oly kedves, és homályosítsa már elvilágosult elmémet ez ügyben.

/ 2
Vissza az oldal tetejére