A TYC 2597-735-1 katalógusjelű csillag 6300 fényévre található, és a legtöbb távcsővel vizsgálva semmi különös nem látszik rajta. A GALEX nevű űrteleszkóp azonban feltárta, hogy körülötte egy diffúz, kék gyűrű található, amely nagyjából egy tucat fényév átmérőjű, és molekuláris hidrogénből áll, amely ultraibolya fényben sugároz. Ehhez hasonlót még soha senki nem látott: a csillag maga nem rendelkezik elég energiával ahhoz, hogy a gyűrű fénylését biztosítsa, és az is bizonytalan volt, hogyan keletkezhetett egy ilyen struktúra.
A legújabb megfigyelések során aztán újabb vékony, élesebb határú íveket fedeztek fel a gyűrű mentén, amelyekben melegebb, sűrűbb hidrogéngáz sugároz a látható tartományban. Ezek alapján sikerül végre megfejteni a rejtélyt: a gyűrű a valóságban nem gyűrű, hanem a csillagból két, kúpszerű struktúra indul ki (mintha két hangosbeszélő lenne körülötte). Ahogy a mellékelt animáción látszik, a hurkok a kúpok nyitott alapját jelzik, a kúpokra pedig majdnem teljesen a hosszanti tengelyük mentén látunk rá. Ahol a két kúp átfedésben van, ott erősebb fénnyel világít a gáz, ezt látjuk gyűrűnek.
A csillagászok szerint a furcsa struktúra úgy alakult ki, hogy a Naphoz hasonló, de annál jóval idősebb központi csillagnak volt egy alacsony tömegű kísérőcsillaga. Ez valószínűleg egy vörös törpe lehetett, egytized naptömeggel, és elég közel keringett a nagyobbik csillaghoz. Amikor utóbbi élete végére érve elkezdett kitágulni, és vörös óriássá vált, a két csillag felszíne annyira közel került egymáshoz, hogy a vörös óriás elkezdte magába vonzani a vörös törpe anyagát. Az elvont anyag egy részéből egy mindkét csillagot körülölelő, cirkumbináris anyagkorong formálódott.
A folyamat nyomán annyi energia vonódott el a kisebbik csillagtól, hogy az belezuhant a nagyobbikba. Ez egy rendkívül nagy energiájú esemény lehetett, amelynek során óriási mennyiségű gáz és por dobódott ki. A cirkumbináris korong azonban útját állta a kirobbanó anyagnak, amely így két poláris kúpba rendeződött, amelyek alapja egyre távolabbra sodródik és egyre szélesebb lesz. A kúpok alapja fényesebb, mivel az itt található anyag beleütközik a csillagközi, ritka gázba, így besűrűsödik és felhevül. A formálódó lökéshulám ugyanakkor a kúpok anyagának többi részét is energiával látja el, így azok az ultraibolya tartományban ragyognak.
Ez az állapot valószínűleg nem tart soká, amit jelenleg a TYC 2597-735-1 körül látunk, az vélhetően a robbanáshoz képest nagyjából ezer évvel későbbi állapot, és a kúpok pár ezer éven belül teljesen elhalványulnak majd. Ez azt is megmagyarázza, hogy miért nem láttunk még hasonlót: ahhoz, hogy két csillag egyesülésének ezt a kozmikus pillanatát megfigyelhessük, nagyon jókor kell jó irányba nézni, hiszen a pár ezer év, amíg fennáll az állapot, egy szempillantás a csillagok több milliárd éves életében. A jelenlegi távcsövekkel ráadásul csak viszonylag közel tudjuk érzékelni a hasonló jelenségeket, így még ritkább előfordulással kell számolnunk.
