CES 2015: Ami kimaradt

Az idei CES sem szűkölködött különleges, furcsa kütyükben és érdekes elgondolásokban, ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.

CES 2015: Ami kimaradt

1. oldal

Eseménydús napok után pénteken véget ért a világ legnagyobb technológiai kiállítása. A CES idén is bővelkedett érdekes újdonságokban, amelyek egy részéről már hallhattunk is a heti hírekben, a következő oldalakon pedig néhány olyan fejlesztésre szeretnénk felhívni a figyelmet, ami az eddigiek során kimaradt, de valamilyen okból felkeltette érdeklődésünket hasznossága, furcsasága vagy éppen nevetségessége miatt.

Hogy rögtön a legutóbbi kategória egyik képviselőjével indítsuk a sort, némiképp értetlenül állunk az Intel által fejlesztett„pókruha”, a Las Vegas-i show idején óriási publicitást kapott Smart Spider Dress előtt. A 3D nyomtatással készült öltözet, amely Anouk Wipprecht divattervező-feltaláló agyszüleménye, nem csak kinézetre tűnik ijesztőnek (és kényelmetlennek), de egy intelligens rendszerrel is rendelkezik, amely a fejlesztők állítása szerint viselője élő biometrikai adataira reagálva irányítja a ruhára szerelt póklábak mozgását.

A rendszer 12 viselkedésmódot képes megkülönböztetni, és a viselőjét körülvevő pár méteres körzetet is folyamatosan megfigyelése alatt tartja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a ruha észleli a közelében történő mozgásokat, és ha valaki túl gyorsan, agresszív szándékkal közelít az öltözetet hordó személyhez, a póklábak eltaszítják, ha viszont nyugodtan közeledik, és a ruha viselőjének élettani adatai sem árulkodnak félelemről, a lábak lágyan integetnek.

A tervező a ruha korábbi változatánál még külső szenzorokat használt, a CES-en bemutatott prototípust azonban a 3D nyomtatási technológiának köszönhetően eleve úgy állították elő, hogy annak anyaga magában hordozza az elektronikus összetevőket. Erődemonstrációnak kétségkívül figyelemre méltó a pókruha, bár az erősen kétséges, hogy jelen formájában bármiféle praktikus haszna legyen.

A 3D nyomtatás jövője sokak szerint azon múlik, hogy mennyire lesznek a fejlesztők képesek arra, hogy az olcsó műanyagokon túl más alapanyagokból is nyomtassanak. A MakerBot fontos lépést tett ennek megvalósításafelé a CES-en bemutatott újfajta ötvözeteivel. Olyan anyagokról van szó, amelyekben a megszokott a műanyag alapot vassal, bronzzal, mészkővel, illetve fával keverték, így az ötvözet hordozza ezen anyagok némely tulajdonságait.

Az új ötvözetek az idei év második felében kerülnek piacra, és bátran használhatók lesznek a MakerBot újabb nyomtatóiban. A napokban bemutatott, már ezekből készült tárgyak a valóságban sokkal lenyűgözőbbek, mint első pillantásra gondolnánk. A képen látható kalapács feje például vas és műanyag ötvözetéből készült, míg a nyélben juharfával ötvözték az alapot. A vastartalmú fej hidegebb, mint a sima műanyag, a nyél mintázata pedig fokozza a fából készült hatást, és a tárgy súlyelosztása is sokban hasonlít egy igazi kalapácséra.

Összességében olyan, mintha egy igazi kalapács és egy tisztán műanyagból készült játékszerszám közti átmenetet tartana a kezében az ember, a hatást pedig tovább erősíti, hogy a nyélnek jellegzetes faillata van. A Las Vegas-i kiállításon a MakerBot munkatársai teljes mellszobrokat nyomtattak ki a mészköves ötvözet felhasználásával, a faötvözetből pedig deszkákat készítettek. Mivel, ahogy már említettük, a műanyag felveszi a kémiailag hozzá kapcsolt másik anyag egyes tulajdonságait, a kinyomtatott deszkák úgy kezelhetőek, mint az igaziak, vagyis egyebek mellett csiszolni is lehet ezeket, a vasötvözetből készült darabok mágnesezhetők, így valóban nagy lehetőségek rejlenek az új anyagokban.

Hogy a 3D nyomtatás témájánál maradva ismét komolytalanabb vizekre hajózzunk, az idei CES-en valóra vált minden csokikedvelő techrajongó legnagyobb álma: a 3D Systems és a Hershey összefogásából megszületett a CocoJet, amely csokival nyomtat. A nyomtató nem az egyetlen olyan szereplő a piacon, amely különféle formájú édességeket gyárt, ez azonban az első olyan rendszer, amely kizárólag csokoládé felhasználásával teszi mindezt.

A CocoJettel a legkülönbözőbb geometriájú nyalánkságok hozhatók létre a nyomtató töltetétől függően keserű, tej- vagy fehér csokiból. Attól ugyanakkor egy darabig biztosan nem kell félni, hogy a nyomtató jövendőbeli tulajdonosai édességmérgezést kapnak, a rendszernek ugyanis nagyjából 15 percig tart, amíg egyetlen aprócska bonbont felépít. A végeredmény azonban kétségkívül látványos, és megéri a várakozást.

2. oldal

A „hagyományos” nyomtatók közt is akadnak újdonságok, amelyek mindegyikére nem térnénk ki, összeállításunkból azonban nem hagyhattuk ki a ZUtA Labs roppant aranyos zsebprinterét. A projekttavaly tavasszal nagy figyelmet vívott ki magának a Kickstarteren, és mivel bőven összejött a célként kitűzött összeg, rövidesen megkezdődik a vezeték nélküli, könnyen hordozható, közvetlenül a lapra nyomtató eszköz gyártása.

Az előrendeléssel 200 dollárért beszerezhető nyomtató fekete és fehér színben kapható, és a kezdőcsomag nagyjából 100 oldal kinyomtatására elegendő tintát tartalmaz. A rendszer egy óra hosszan képes nyomtatni akkumulátorról, és számítógépről, tabletről vagy telefonról egyaránt vezérelhető a megfelelő szoftver segítségével. A Kickstarteren bemutatott verzióhoz képest az elmúlt hónapok során a mininyomtató a fejlesztők erőfeszítéseinek köszönhetően kisebbé és gyorsabbá is vált. A mindössze 10,2 centiméter átmérőjű printerrel bárhol, bármilyen méretű papírra nyomtathatunk, vagyis az eszközt kifejezetten olyanoknak találták ki, akik váratlan helyeken, mondjuk utazás közben is nyomtatni szeretnének.

Bár a Quellről külön részletes hírt is írtunk a héten, a fejlesztés olyannyira lenyűgöző, hogy úgy gondoltuk, megéri még egyszer felhívni rá a figyelmet. A név egy gyógyszermentes fájdalomcsillapító technológiát takar, amely a testre csatolva elektromos jeleivel arra utasítja a szervezetet, hogy a fájdalom mérséklésére alkalmas vegyületeket termeljen. A lábra hurkolt kütyü elektródákkal stimulálja az idegvégződéseket, amelyek az agyban és a gerincben a fájdalominger blokkolására alkalmas vegyületeket szabadítanak fel.

Hasonló rendszerek már korábban is léteztek, ezek azonban sokkal kevésbé voltak hatékonyak, mint a most bemutatott verzió. Biztató jel továbbá, hogy a Quell az amerikai FDA támogatását is megkapta. A kütyüt krónikus fájdalom esetén napi 24 órán keresztül is lehet hordani, és egy töltéssel 40 óráig üzemképes. A vékony, bőrbarát pánttal rögzített egység észrevétlenül hordható a ruha alatt, és a tabletta formájú fájdalomcsillapítókkal ellentétben nem okoz függőséget, valamint súlyos mellékhatásai sincsenek. Az egyetlen rossz hír, hogy a fájdalomcsillapítás ezen módja nem mindenkinél működik egyforma hatékonysággal, így különösen szimpatikus húzás, hogy a Quellt 60 napos pénzvisszafizetési garanciával árulja a gyártó.

Szintén hasznos megoldásnak tűnik egy másik egészségügyi fejlesztés, amely a koraszülöttekenhivatott segíteni. Az Intel részvételével létrehozott BabyBe lelke egy bölcsőszerű egység, amely puha poliuretánból készült, fűthető, és levegővel feltölthető rekeszeket is tartalmaz. Az elrendezés az anyai ölelést igyekszik imitálni: az alapanyag az emberi bőr textúráját utánozza, a légzsákok pedig a tüdőkhöz hasonlóan ritmikusan feltölthetők, vagyis a baba úgy érezheti, mintha anyja mellkasán feküdne. A bölcső mozgásai egy szenzor segítségével összehangolhatók az anya tényleges mellkasmozgásaival, illetve ezek a mozgások rögzíthetők is, így az anya távollétében is „lejátszhatók”.

Számos orvosi kutatás igazolta, hogy az emberi érintés nagyon fontos szerepet játszik az újszülöttek fejlődésében és gyógyulásában. A koraszülöttek esetében azonban ez sokszor fizikai akadályokba ütközik, hiszen az inkubátorban fekvő, gépekre kapcsolt babákat nem nagyon lehet kézbe venni. Ha azonban a BabyBe akár egy nappal is lerövidíti az inkubátorban töltött időt, az a gyermek és a család szempontjából is üdvös eredmény, és gazdaságilag sem lényegtelen előny, hiszen a súlyos állapotú koraszülöttek életben tartása rengeteg pénzbe kerül. A BabyBe-t jelenleg Chilében tesztelik, de rövidesen Németországban és Spanyolországban is megkezdik kipróbálását.

Az edzést megkönnyítő, és azt információival hatékonyabbá tevő okoszokniról, a Sensoria Fitness dobásáról szintén volt már szó az egyik összefoglalóban. A fejlesztés lényege, hogy a szenzorok közelebb kerülnek a tényleges történésekhez, és élő adatokkal látják el sportoló viselőjüket. Hasonló jellegű találmány a Digitsoleis, amelynek fejlesztői nem a zokni anyagába, hanem egy talpbetétbe rejtették szenzoraikat. A Glagla nevű gyártó egy sikeres Kickstarter-kampányon van túl, így a világ első interaktív talpbetéterövidesen eljuthat a megrendelőkhöz.

A Digitsole egy telefonos alkalmazással összehangolva jegyzi felhasználója lépteit, a megtett távolságot és az elégetett kalóriákat, ezen felül pedig lábmelegítőként is funkcionál, hiszen beépített termosztátjának köszönhetően fűthető. Egy töltéssel 6−9 óráig bírja a kütyü, ha a fűtés is megy, és 3 óráig tart, amíg a ráhelyezett MicroUSB-porton keresztül feltöltődik. A talpbetét a beépített rendszerek ellenére tesztelői elmondása szerint ugyanolyan kényelmes, mint mezei társai, bár páronként 200 dolláros ára nem mondható olcsónak.

3. oldal

A szokatlan hordható fitneszeszközök csoportját erősítia Belty nevű eszköz is, amely gyakorlatilag egy motorral és szenzorokkal ellátott övcsat. A készülék más fitnesztrackerekhez hasonlóan méri a lépésszámot és a megtett távolságot, az adatokat pedig folyamatosan továbbítja mobilunk felé. Ezen túl be lehet állítani rajta, hogy rezgéssel figyelmeztessen, ha túl sokáig vagyunk mozdulatlanok, valamint derékbőségünket is folyamatosan figyelemmel követi.

Ami azonban igazán különösen érdekessé teszi a fejlesztést, az a csatba épített motor, amelynek köszönhetően az öv képes lazábbá vagy szorosabbá válni, így a nap minden pillanatában kényelmes érzetet biztosít, megváltoztatott testhelyzetben vagy egy kiadós étkezés után is. Ezt egy beépített nyomásérzékelő révén teszi, amelynek köszönhetően az övcsat valóban élőben képes követni mozdulatainkat, vagyis ha leülünk vagy felállunk rögtön hozzáigazítja az övet új helyzetünkhöz. A Belty egyelőre fejlesztés alatt áll, és a prototípus még túlságosan méretes ahhoz, hogy valóban praktikus legyen, gyártója, az Emotia mérnökei azonban úgy vélik, hogy még idén elkészülhetnek egy kisebb, ténylegesen hordható változattal.

Ha már különleges viselhető szenzoros rendszerekről van szó, nem mehetünk el egy másik érdekesség, a Pacif-i névre hallgató okoscumimellett sem. A kütyü elsősorban lázmérőként működik, vagyis nyűgösnek tűnő csemeténk hőmérsékletét szimplán a cumi szájába nyomásával ellenőrizhetjük, a Pacif-i pedig a mért adatokat továbbítja az általunk kiválasztott eszközre. Többszöri mérés vagy folyamatos monitorozás során pontos lázgörbéket vázol fel a cumihoz tartozó alkalmazás, amelyben azt is fel lehet jegyezni, hogy mikor és milyen mennyiségű gyógyszert kapott a gyermek, így könnyebben követhető a betegség alakulása. Az okoscumi egyik legjobb vonása mindemellett, hogy telefonunk megjegyzi, hogy hol hagytuk a kütyüt, amely mobilunk közelségében csipogással is jelezni tudja saját jelenlétét, így akkor is gyorsan ráakadhatunk, ha hirtelen nem találjuk a temérdek babaholmi közt.

Szintén gyermekek számára készített különleges lázmérőta VivaLnk, amelynek fejlesztői a nyáron egy Motorola telefonok képernyővédőjének feloldására használható ideiglenes tetoválással álltak elő. A CES-en bemutatott fejlesztés hasonló vonalon mozog, ezúttal azonban egy színes macit formázó matrica rejti a bőrre ragasztható elektronikát, amely három másodperc alatt megméri, és telefonunkra továbbítja csemeténk testhőmérsékletét. Egy-egy matrica 15 napig működőképes, és mivel vízálló, mindaddig a gyermeken tarthatjuk, amíg fel nem gyógyult, rendszeresen ellenőrizve, hogy van-e láza.

A technológiai fejlődés a konyhát sem kerülheti el, bár a CES-en bemutatott Cooki nevű robot tényleges hasznosságával kapcsolatban akadnak kétségeink. A Sereneti Kitchen munkatársai által kifejlesztettprototípus egy főzőlapból, egy efölé szerelt robotkarból és egy rekeszes tálcából áll, amelyen a hozzávalókat tárolhatjuk. Ez utóbbit kell feltöltenünk a megfelelő nyersanyagokkal, majd a recept kiválasztásával már indulhat is az automatizált főzés. A rendszer a receptnek megfelelő sorrendben és időzítés szerint potyogtatja bele a főzőlapra helyezett edénybe a hozzávalókat, a robotkar pedig közben rendületlenül kevergeti a készülő ételt.

A jelenlegi elrendezés szerint tehát a robot tényleg csak a szigorúan vett főzés részét képes elvégezni az ételkészítésnek, a nyersanyagok előkészítéséről és a mosogatásról magunknak kell gondoskodni. A Sereneti munkatársai azonban úgy tervezik, hogy a Cookihoz a jövőben egy speciális ételrendelő hálózat is kapcsolódik majd, amelynek révén előre feltöltött tálcákat szerezhetünk be, így az előkészületeket is megspórolhatjuk. Az ilyen nyersanyagok tényleges frissessége ugyanakkor erősen kérdéses lesz.

A rendszer jellegéből adódóan csak egytálételek készítésére alkalmas, és jelenlegi formájában nem képes arra, hogy a nyersanyagokhoz igazítsa a recepteket, vagyis függetlenül attól, hogy mekkorára vágtuk a sárgarépát vagy a krumplit, egységes ideig fogja főzni ezeket, ami bizonyos esetekben sok lehet, máskor viszont kevésnek bizonyulhat. A projekt kezdetlegessége és szembeszökő hibái a finanszírozására szánt kampányon is látszanak, a Sereneti ugyanis alig 3000 dollárt volt képes összegyűjteni a célul kitűzött 100 ezerből, így nem valószínű, hogy komolyabb folytatása lesz a projektnek.

4. oldal

A kevergető robotkarnál sokkal vonzóbb ajánlatnak tűnik a Smarter által bemutatottwifis kávéfőző, amely mobilunkkal irányítható. A rendszer beépített darálóval rendelkezik, távirányítható és előre beprogramozható, illetve azt is jelzi, ha kifogyott a nyersanyag vagy a víz belőle. Bár nem ez az első hasonló darab a piacon, a kezdeti próbálkozások által lefőzött kávék nem voltak túl jól sikerültek, és az irányító alkalmazások is hagytak kívánnivalókat maguk után. A Smarter rendszere ezeknél jobbnak tűnik, és mivel a háztartási gépek ilyen jellegű átalakításában biztosan van jövő, a következő években valószínűleg egyre jobb verziókkal találkozhatunk majd.

Összefoglalónk végére két kevéssé hasznos, de jópofa fejlesztést hagytunk. A LumiLor nevű cég elektrolumineszcens festékeit mutatta be a kiállításon, amelyek elektromosság jelenlétében fénylenek fel. Ez utóbbiaknak még akár praktikus alkalmazási területei is lehetnek, hiszen bizonyos esetekben (például rossz látási viszonyok közt az utakon) hasznosnak bizonyulhat, ha a színek gombnyomásra ki- és bekapcsolhatóak. A festékek gyakorlatilag mindenfajta felületre rákenhetők a fémektől kezdve, az üvegen át, a fáig. A többféle színben kapható festék vízalapú és környezetbarát.

Az elektrolumineszcens anyagok sosem „égnek ki”, fényük viszont idővel elhalványul. A LumiLor most egy olyan szoftvert is kínál festékei mellé, amely révén bármely felületen a felhasználó igényeinek megfelelő villódzó fényjáték hozható létre, vagyis a termékkel kiválóan el lehet szórakozni.

Utoljára hagytuka CES-en bemutatott népes drónsereg legegyedibben kinéző képviselőjét. A Carbon Flyer, amelynek fejlesztésében Christopher Hawker, a minden idők legsikeresebb Kickstarter-kampányát produkáló többfunkciós hűtőtáska, a Coolest Cooler kitalálója is részt vett, úgy néz ki, mint egy papírrepülő, valójában azonban szénszálból készült, és két propeller hajtja. A rendkívül strapabíró szerkezetet egy telefonos alkalmazással lehet irányítani. A fejlesztők ennek a gyöngyszemnek a gyártását is közösségi finanszírozásból igyekeznek beindítani, és a jelek szerint ennek semmi akadálya nem lesz, hiszen az eredetileg kitűzött 50 ezer dollárt bőven meghaladva már több mint 260 ezer dollár gyűlt össze a szénszálas papírrepülőre.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward