Ilyen vagy olyan formában a beton immár öt évezrede meghatározó összetevője az emberi építkezéseknek. A kutatóknak hála pedig most már azt is tudjuk, hogy lehet-e cementet, a beton egyik fontos összetevőjét keverni az űrben. A szakértők trikalcium-szilikátot, oltott meszet és desztillált vizet küldtek az ISS fedélzetére, ahol az űrhajósok összekeverték ezeket a hozzávalókat, majd 42 napig száradni hagyták az anyagot.

A kísérletből az derült ki, hogy bár a mikrogravitációban kevert cement nagyon hasonlóra szilárdul, mint a Földön előállított anyag, azért van néhány egyedi mikroszkopikus jellegzetessége. A kutatás célja hosszú távon annak kikísérletezése lehet, hogy különböző gravitációs környezetekben milyen cementet érdemes használni, ami kulcsfontosságú lehet akár a holdi, akár a marsi építkezések megkezdése előtt.

Ami az űrcementet illeti, az űrállomás gyakorlatilag súlytalan környezetében a cement meglepően egységes sűrűségűre száradt, miközben földi körülmények között inkább réteges szerkezet szokott kialakulni. A kutatók szerint ez elviekben azt jelentheti, hogy az űrben gyártott anyag erősebb a földinél.

 

Az űrbéli gyártásnak ugyanakkor vannak bizonyos gyengítő hatásai is. Mivel a súlytalanságban a légbuborékok nem emelkednek a frissen kikevert anyag tetejére, az űrcement levegősebb és porózusabb a földinél. És bár az anyag erősségével kapcsolatban még nem végeztek konkrét vizsgálatokat, ez elméletileg csökkenti a cement teherbírását. Az űrcement és a földi kontrollkísérlet végeredményének erősség szempontjából való összevetését rövidesen szintén megkezdik a kutatók, amint végeztek a mikroszerkezeti vizsgálatokkal.

Ahogy már említettük, a hasonló vizsgálatokat azért kell mielőbb elvégezni, hogy kiderüljön, hogyan változnak az anyag tulajdonságai akkor, ha nem földi gravitációban történik annak kikeverése. Mind a Holdon, mind a Marson elég szélsőséges körülmények között kell élniük a majdani telepeseknek, és mivel a beton meglehetősen strapabíró, kiváló jelölt lehet az épületek alapanyagául. De persze csak akkor, ha sikerül belőle a helyszínen megfelelő minőséget létrehozni. Ehhez pedig elengedhetetlen a minőségi cement, amely a betonban összetartja annak szemcsésebb összetevőit, a kavicsokat és a homokot.

A beton kiválóan szigetel, árnyékol a kártékony sugárzástól, ráadásul alapanyagainak többségét nem is feltétlenül kell a helyszínre szállítani, hiszen az elkészítéséhez szükséges dolgok egy része a Marson és a Holdon is megtalálható. Az űrcementet vizsgáló kutatók szerint egyébként a rendkívül finom szemcsés regolit elvileg segíthet is a cement porozitásának csökkentésében is, így együtt erős betont hozhatnak létre.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

7 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
s7abo
s7abo
2019. szept. 17. 15:16
#3

Lehet, hogy kisebb a teherbírása a Holdon kevert betonnak, de a kisebb gravitáció miatt nem is kell annyi terhet elbírnia.

Mosdatlan_falusi
Mosdatlan_falusi
2019. szept. 16. 15:49
#2

A néhai FELULET írta anno, hogy az űrbe nem a nagy koponyákat, hanem "kőműveseket" küldenek. Mi akkor kiröhögtük, pedig mennyire igaza volt :D

FFeller
FFeller
2019. szept. 11. 12:50
#1

A buborékok kivállása szempontjából nagyon fontos az atmoszférának a nyomása is, ami a Holdon és a Marson jóval kisebb, mint a Földön. Egyébként meszet nem szoktak rakni a betonba.

Bihus
Bihus
2019. szept. 16. 14:45

@FFeller " A szakértők trikalcium-szilikátot, oltott meszet és desztillált vizet küldtek az ISS fedélzetére, ahol az űrhajósok összekeverték ezeket a hozzávalókat, majd 42 napig száradni hagyták az anyagot."

 

Teccikérteni? SZENZÁCIÓ! MESZET KÜLDTEK A BETONHOZ!

 

Nem kell rögtön felmérgesedni csak azért, mert lusta és műveletlen vagy. Először be kell írni gugliba azt, amiről semmit sem tudsz, utána már kisebb eséllyel írsz feleslegesen baromságokat mindenféle fórumokba. Ez manapság már olyan könnyen megy.

 

Persze anyázni is lehet.

Vissza az oldal tetejére