Bolygómérnöki kísérleteket szorgalmaznak a Harvard kutatói

A szakértők szerint itt az ideje, hogy élesben is kipróbáljuk, lehetséges-e a felhőzet módosítása révén hűteni a légkört.

Bolygómérnöki kísérleteket szorgalmaznak a Harvard kutatói

Egy kutatócsoport szerint itt az ideje, hogy kipróbáljuk, működhetnek-e a bolygómérnöki (geoengineering) kísérletek a globális éghajlatváltozás lelassításában. A Föld időjárásába és légköri eseményeibe való direkt beavatkozás ötletét parázs viták övezik, abban azonban valószínűleg igazuk van a szakértőknek, hogy ha nem kezdünk kísérletezni és nem gyűjtünk adatokat ezzel kapcsolatban sosem fogunk tudni érdemi válaszokat adni a felmerülő kérdésekre.

A Harvard szakértői első körben azt vizsgálnák, hogyan meg lehet-e valósítani a légkör hűtését a felhőzet megváltoztatása révén. Ez utóbbi ötlettel kapcsolatban a napokban nyilvánosságra is hoztak egy részletes ütemtervet, amelynek értelmében két éven belül belekezdenének a szóba jöhető eljárások tesztelésébe, annak kiderítésére, hogyan lehetne a felhőket úgy módosítani, hogy azok kevesebb hőt ejtsenek csapdába a légkörben.

A tervezet egyik elképzelése szerint ezt finomra porlasztott tengeri só felhőkbe injektálásával lehetne megoldani. A sódarabkák jelenlétében megnőne a felhőkben a vízcseppek mérete, és ezzel párhuzamosan megnövekedne a felhők fényvisszaverő-képessége is, vagyis több napfényt lennének képesek visszatükrözni. Egy másik kísérlet keretében kéntartalmú anyagokat juttatnának 20 kilométeres magasságba, annak kiderítésére, hogy a páramennyiséget csökkentő szulfátionok valóban zavarokat okoznak-e az ózonrétegben, ahogy azt néhányan állítják. A harmadik kísérlet a felső légkör cirrusfelhőit tenné „átlátszóbbá”: speciális anyagok bejuttatásával a felhők vizét apró jégkristályokban kötnék meg, az így lyukacsossá tett felhők pedig a remények szerint többet engednének vissza az űrbe a felszínről visszaverődő napsugárzásból.

A hasonló tervekkel szemben nem véletlenül nagy az ellenállás, hiszen senki sem tudja, hogy milyen hatásai lehetnek, ha beavatkozunk a légkör mérhetetlenül bonyolult rendszerébe. A felhőzet megváltoztatása hatással lehet a csapadékmennyiségre, és még ki tudja, mi mindenre. A támogatók szerint ugyanakkor sosem fogjuk megismerni a potenciális következményeket, ha nem próbáljuk ki élesben is azokat az eljárásokat, amelyekkel eddig csak a laborban vagy számítógépes szimulációk révén kísérleteztünk.

A Harvard szakértői által felvázolt kísérletek nagyon kis területet fognak le, és vélhetően semmiféle kimutatható környezeti hatásuk nem lesz, a begyűjtött adatok viszont rengeteget elárulhatnak az eljárásokban rejlő lehetőségekkel és a légkör viselkedésével kapcsolatban is. (A szulfátionos kísérlet során például összesen annyi kénsavat akarnak a felső légkörbe juttatni, amennyit egy utasszállító repülő néhány perc alatt kipumpál magából.) A tesztek még akkor is hasznot hozhatnak, ha maguk a módszerek teljesen használhatatlannak bizonyulnak, hiszen olyan adatokat szolgáltathatnak, amelyek révén pontosabbá válhatnak a légköri modellek, és a felhőképződéssel kapcsolatos elméletek, hangsúlyozzák a kutatók.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward