Bolygómérnök planktonok

A Déli-óceán planktonjainak köszönhetően nyaranta duplájára nő a felhőkben található vízcseppek száma, így azok jobban visszaverik a napsugarakat, mint máskor.

Bolygómérnök planktonok

Az Antarktiszt körülölelő Déli-óceán vize fölött találni a Föld legvastagabb felhőit, amelyeket egy új kutatás tanúság szerint nyaranta a tengeri planktonok tesznek szokatlanul világossá. A Washington Egyetem kutatói műholdas adatok és számítógépes modellek segítségével igazolták, hogy vízben élő mikroszkopikus élőlények olyan részecskéket termelnek, amelyek a légkörbe kerülve segítik a felhőképződést. A létrejövő világos színű felhőtakaró visszaveri a napsugarak nagy részét, és ezzel összességében hűti a felszínt.

„Az óceáni élővilág világosabbá teszi a felhőket, és ezzel hűvösebb környezetet biztosít, mint ami egyébként fennállna” – mondja Dennis Hartmann, a kutatás egyik résztvevője. „Magam is meglepődtem, hogy milyen jelentős hatással van a felhők albedójára az élet az óceán ezen részein.”

A felhők esetében elmondható, hogy minél több folyadékot tárolnak, annál nagyobb fényvisszaverő képességgel (albedóval) rendelkeznek. A kutatók mérései alapján a Déli-óceán planktonjai durván megduplázzák a levegőben lebegő piciny vízcseppek számát, így a felhők nyaranta négyzetméterenként akár 10 watt napsütést is képesek visszaverni, átlagosan pedig 4 wattal csökkentik a felszínt elérő napsugárzás teljesítményét.

A Déli-óceán tartós szeleiről és szélsőséges időjárásáról ismert, körkörös áramlatai pedig nagyban hozzájárulnak az Antarktisz fagyott állapotban tartásához. A vizet gazdag mikrobiális élet is jellemzi: amint a napfény tavasztól elkezdi sütni a felszínt, virágzásnak indulnak a fotoszintetizáló plantonközösségek. A mikroszkopikus lények egy része különböző gázokat, például dimetil-szulfidot pumpál a levegőbe, ezek adják a tenger jellegzetes illatát.

A felszínt beborító sejtek tömege által megtermelt anyagok, illetve a só a szél és a hullámok hatására az égbe is kerülhetnek. A részecskék némelyikére aztán lerakódik a légköri vízgőz, felhőket hozva létre. A kutatócsoport méréseialapján a planktonoknak köszönhetően nyáron akár 60 százalékkal több piciny vízcsepp is létrejöhet a levegőben, mint a korábbi hónapokban, amikor a felhőképző részecskék javát a tengeri só adja.

A dolog azért különösen érdekes, mert a felhők világosabbá tétele, és ezzel albedójuk növelése évek óta szerepel a bolygómérnöki tervek közt, amelyek célja a Föld légkörébe való mesterséges beavatkozás lenne. Úgy tűnik, hogy mint oly sokszor, az élővilág sokszor alacsonyabb szintűnek mondott része ezúttal is előrébb jár az embernél, hiszen a déli-óceáni mikrobák régóta alkalmazzák gyakorlatban a felszín hűtésére szolgáló metódust.

Az egyelőre ugyanakkor nem világos, hogy a módszer mesterséges utánzása hogyan hatna a földi légkör összetételére és hőmérsékletére. Ugyanígy az sem egyértelmű, hogy miért és hogyan teszik a planktonok, amit tesznek. A szakértők egyelőre nem tudják, hogy a planktonvirágzás időzítése hogyan hozható összefüggésbe a felhősödés mértékével, és hogy a mikroszkopikus élőlények ténylegesen környezetük hőmérsékletének egyenletesen tartására alkalmazzák-e a módszert, amint azt a kutatók sejtik.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward