Bolygóképződés egy kettőscsillag körül

A kutatók évek óta próbálják megfejteni, hogyan létezhetnek stabil pályákon keringő bolygók a két csillagból álló rendszerekben.

Bolygóképződés egy kettőscsillag körül

Valószínűleg egy kettőscsillag körüli bolygó formálódásának korai lépéseit kapták lencsevégre a milliméteres és szubmilliméteres hullámhosszokon vizsgálódó ALMAteleszkóppal dolgozó kutatók. A Rice Egyetem szakértői azt vették észre, hogy a két csillagot körülvevő protoplanetáris korong külső régiójában egy méretes területen hiányzik a gáz, ami a bolygóképződés egyik első jele lehet.

A csillagászok számára hosszú ideje komoly problémákat okoz annak elképzelése, hogyan formálódhatnak bolygók a két központi csillaggal rendelkező rendszerekben, amelyek nagyon gyakoriak az univerzumban. A témával foglalkozó korai modellek azt sugallták, hogy a két csillag közti gravitációs kötélhúzás eredményeként az ilyen planéták kaotikus pályákra kerülnek, és akár ki is dobódhatnak a rendszerből, vagy beleütközhetnek valamelyik csillagba. A megfigyelések tanúsága szerint viszont számos kettőscsillag rendelkezik bolygókkal, és ezek meglepően stabil pályákon keringenek a központi égitestek körül.

A szakértők azt remélik, hogy ha sikerül menet közben megfigyelniük, hogyan alakul ki egy ilyen bolygórendszer, talán jobban megérthetik, hogyan működhet a folyamat. A most vizsgált HD 142527 katalógusjelű kettőscsillag nagyjából 450 fényévnyire található a Földtől. A duó egyik tagja két naptömeggel rendelkezik, míg a másik tömege egyharmada a Napénak. A köztük lévő távolság körülbelül 1,6 milliárd kilométer, vagyis nagyjából olyan messze vannak egymástól, mint a Szaturnusz a Naptól.

A legszélesebb körben elfogadott bolygóképződási modell szerint a planéták a csillag keletkezésekor annak anyagába be nem épült, porból és gázból álló korongban jönnek létre. A korongban kisebb sűrűsödések vannak, amelyek azt eredményezik, hogy a porszemcsék és a gázcsomók a gravitáció hatására először kisebb, majd egyre nagyobb aggregátumokba állnak össze, míg végül kialakulnak az aszteroidák és a bolygók. A folyamat részleteivel kapcsolatban azonban egyelőre csak találgatnak a szakértők.

A HD 142527 protoplanetáris korongja egy széles, elliptikus gyűrűt képez a kettőscsillag körül. A korong belső pereme rendkívül messze, 50 csillagászati egységre van a nagyobbik csillagtól. A korong nagyrészt gázokból, ezen belül főleg szén-monoxidból áll, egyik részén azonban egy hatalmas, a rendszer harmadát átfogó íves területen hiányzik a gáz.

Az íves porfelhő a szakértők szerint talán a kettőscsillag összetett gravitációs terének eredménye lehet, és az is elképzelhető, hogy ez rejti a magyarázatot arra, hogyan alakulhatnak ki az ilyen rendszerekben stabil pályákon létező bolygók. A gázok hiánya ezen a részen valószínűleg annak a jele, hogy annyira hideg van, hogy azok ráfagytak a porszemcsékre. Ez a folyamat pedig ‒ vagyis a gáz és a por összekapcsolódása a protoplanetáris korongban ‒ a kutatók elképzelései szerint a bolygóképződés első kulcslépése lehet.

„Ha száraz köveket dobálunk egymásnak, azok nem nagyon fognak összetapadni” ‒ mondja Andrea Isella, a Rice Egyetem kutatója, a vizsgálat vezetője. „A hógolyók viszont igen. Ha jégréteg képződik a porszemcsék körül, azon nagyobb eséllyel ragadnak egymáshoz.” A mellékelt képen a vörös szín a por jelenlétét jelzi. Ahol ez a legintenzívebb, ott a legsűrűbb a por, és érdekes módon, ahol sűrű a por, ott eltűnnek a szabadon lebegő szénmonoxid-molekulák (a képen kékkel jelölve), magyarázza Isella.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward