Néhány nappal ezelőtt két 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő amerikai beteg esett át olyan implantátumok beültetésén, amelyek embrionális őssejtekből kitenyésztett sejteket tartalmaznak. A szakértők azt remélik, hogy amikor a vércukorszint növekedni kezd a páciensek szervezetében, a sejtek elkezdenek inzulint termelni, és visszaállítják azt a normális értékre.
Világszerte 422 millión szenvednek cukorbetegségben, és közülük nagyjából 10 százalékot érint a diabétesz azon formája, amelyben az immunrendszer megtámadja és elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit. Ennek nyomán ezen páciensek csak nagyon kevés vagy semmi inzulint nem termelnek, így valamilyen formában pótolni kell a hormont náluk, hogy ne alakuljon ki kóros állapot szervezetükben a túl magas vércukorszint miatt.
A szakértők másfél évtizede próbálkoznak azzal, hogyan tudnák őssejtek révén pótolni az elpusztult béta-sejteket, de ehhez számos akadályt kellett legyűrniük. A kaliforniai Viacyte azonban a jelek szerin jó nyomon jár. Bankkártya méretű implantátumuk olyan őssejteket tartalmaz, amelyek a testbe kerülve béta-sejtekké fejlődnek. A fejlesztést a bőr alá ültetik be, és elviekben automatikusan átveszi a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek szerepét, és szabályozni kezdi a vércukorszintet.
Az alapproblémát persze ez a módszer sem oldja meg, hiszen az immunrendszer ugyanúgy megtámadja majd a béta-sejteket, ahogy azt saját sejtjeivel is tette, de az implantátum tartalma könnyen pótolható, állítják a kutatók.
A cég az implantátum egy kevesebb sejtet tartalmazó változatát már sikerrel tesztelte 19 cukorbetegen. A beültetett fejlesztésben az őssejtekből valóban béta-sejtek fejlődtek, ezek azonban végül nem termeltek elég inzulint az állapot sikeres kezeléséhez. Az új változat azonban jóval több sejtet tartalmaz, amelyek a várakozások szerint már komoly hatással lehetnek a vércukorszint alakulására.
Ha a kezelés sikeresnek bizonyul, a beültetésen átesett betegek a jövőben mentesülhetnek attól, hogy állandóan mérjék vércukorszintjüket, és ha indokolt, inzulint adjanak be maguknak. Ugyanakkor várhatóan az immunrendszer működését elnyomó gyógyszereket kell majd szedniük, hogy az új béta-sejtek ne pusztuljanak el túl gyorsan.
A módszerrel kapcsolatban nagyon biztató, hogy donorok hasnyálmirigyéből kivont béta-sejtekkel évtizedek óta kezelnek hasonló módon cukorbetegeket. Ez a forrás azonban nagyon is véges, így eddig nem sokan részesülhettek az inzulininjekciókat szükségtelenné tevő terápiában.
Őssejtekből ugyanakkor bőségesen van utánpótlás. A mostani kísérleti kezeléshez egy mesterséges megtermékenyítésen átesett nő adományozott egy embriót, és ebből vonták ki az őssejteket. Ezekből aztán végtelen számban hozhatók létre béta-sejtekké fejlődő őssejtek. Vagyis ha a módszer működik, beültethető sejtekből nem lesz hiány, és akár minden 1-es típusú cukorbeteget kezelni lehet majd.
