Bepillantottak a Jupiter legfelső felhői alá

A Berkeley kutatói a JVLA nevű rádiótávcsővel térképezték fel a gázóriás 100 kilométeres mélységben található rétegeit.

Bepillantottak a Jupiter legfelső felhői alá

A Jupiter Nagy Vörös Foltja valószínűleg a Naprendszer legismertebb időjárási jelensége. A gázóriás felhősávjai és a folt már egy kisebb távcsővel is megfigyelhetők, az azonban, hogy mi zajlik a felhők alatt, a legérzékenyebb műszerekkel sem könnyen kutatható. Amikor a Juno űrszonda 2016. július 4-én megérkezik a Jupiterhez, műszereivel a bolygó mélyebb rétegeit is vizsgálni fogja. Ugyanez persze bizonyos földi távcsövekkel is megoldható, még ha nem is olyan részletességgel, mint amit az űreszköz rövidesen lehetővé fog tenni.

Egy csillagászcsoport tagjai például nemrégiben az új-mexikói Karl G. Jansky Nagyon Nagy Antennarendszer (JVLA) nevű rádiótávcsővel tanulmányozták a bolygót, 100 kilométerre pillantva be a felső felhőrétegek alá, elkészítve a planéta légkörének egy mostanáig alig ismert régiójának térképét. A mellékelt felvételen a Berkeley szakértői által létrehozott rádiótérkép és a bolygó optikai képe váltogatja egymást, együttesen rávilágítva néhány légköri jelenségre is a Jupiteren.

A szakértők a mérések keretében gyakorlatilag a légkör ammóniatartalmát térképezték fel, így az atmoszférában zajló áramlásokról is képet alkottak. Az optikai és rádiótérkép együttes vizsgálata rávilágít, hogyan emelkednek fel a mélyből az ammóniában gazdag gázok, létrehozva a felszíni felhőrétegeket, miközben az ammóniában szegény légtömegek lesüllyednek. A vizsgálatok alapján az is egyre világosabb, hogy a légköri áramlásokban fontos szerepet kapnak a hő- és rádiótérképeken fényesen kitűnő forrópontok.

A mostani mérések megerősítik a Jupitert az 1990-es években meglátogató Galileo szonda megfigyeléseit, amely nagy mennyiségű ammónia jelenlétét mutatta ki a légkör felső 100 kilométerében. A JVLA eredményei látványosságukon kívül azért is nagyon fontosak, mert kiválóan kiegészíthetik a Juno leendő méréseit. Az új Jupiter-szonda ugyanis hasonló módszerekkel fogja feltérképezni a víz jelenlétét az óriásbolygó légkörében, mint ahogy a földi rádiótávcső az ammóniával tette.

A Berkeley kutatói azt tervezik, hogy a Juno mérései idején maguk is a Jupiter felé fordítják rádiótávcsövüket, így az ammónia és a víz párhuzamos detektálása révén még alaposabb képet alkothatnak arról, mi zajlik a gázóriás légkörében. Ilyen módon a mostani felvételeken kirajzolódó áramlási struktúráknál is finomabb részletek lehetnek majd megfigyelhetők az atmoszférában.

A Nagy Vörös Folt rádiótérképe (felül) és a Hubble optikai felvétele (alul)

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward