Benzint termelő növények jöhetnek

Azonosították egy jó minőségű szénhidrogéneket előállító zöldmoszat egyik fontos enzimét, amelynek génje más növényekbe átültetve még hatékonyabban működhet.

Benzint termelő növények jöhetnek

Egy texasi kutatócsoport olyan enzimet azonosított egy széles körben elterjedt zöldmoszatban, a Botryococcus brauniiban, amely kulcsszerepet játszik a moszatok szénhidrogén előállítási képességében. Az édesvizekben honos moszatfaj nagyon hatékony az emberi használatra alkalmas üzemanyagok gyártásban, így fontos szerepet kaphat a véges mennyiségben rendelkezésre álló fosszilis energiahordozók leváltásában. Az egyetlen problémát az okozza, hogy az egysejtű lény még telepeket képezve is túl kicsi ahhoz, hogy az emberi energiaigényeket kielégítse.

Tim Devarenne és kollégái éppen ezért azon munkálkodnak, hogy az enzimet kódoló gént és a folyamatban résztvevő más géneket más növényekbe ültessék át, hatékonyabbá téve a termelést. A moszat méreteihez képest nagy mennyiségű folyékony szénhidrogént termel, amelyből aztán benzin, petróleum és dízel állítható elő, mondja a kutatás vezetője. Tekintve, hogy az egysejtű által előállított molekulák megtalálhatók a jelenleg kitermelt kőolajkészletekben is, a moszat valószínűleg ezek létrejöttében is kulcsszerepet játszott, vagyis már eddig is profitáltunk működéséből, folytatja Devarenne.

A szakértő és munkatársai évek óta igyekeznek azonosítani azokat az enzimeket és az ezeket kódoló géneket, amelyek lehetővé teszik a moszat olajtermelését, hogy ezeket aztán más, kedvezőbben gyarapodó fajokban hasznosítsák. A Botryococcus braunii ugyanis nagyon lassan növekszik, egy sejtje egy hét alatt osztódik ketté, míg más moszatfajokban ugyanehhez hat óra is elegendő. Ez utóbbi moszatok persze nem termelnek olajat, viszont ha megkapják a szükséges géneket, jóval hatékonyabb szénhidrogén-gyárakká léphetnek elő, mint a gének eredeti tulajdonosai.

A munka során a szakértők ráakadtak egy enzimre, amely többféle szénhidrogén előállítására is képes, attól függően, hogy milyen nyersanyagokhoz jut hozzá. A LOS nevű fehérje 20, illetve 15 szénatomból álló molekulákkal dolgozik, és ezekből 30, 35 vagy 40 szénatomos szénhidrogéneket állít elő. Ez pedig azért nagyon jó hír, mert a LOS-hoz hasonló enzimek többsége csak 15 szénatomos alapanyagokkal tud dolgozni, márpedig az üzemanyagok szempontjából annál jobb, minél nagyobb szénszám.

A szakértők még vizsgálják a folyamat pontos működését, de az első lépést már sikerült azonosítaniuk a 40 szénatomos szénhidrogének előállítása felé. A kutatás következő szakaszában a LOS működését segítő további géneket kívánják feltérképezni. Ha megfejtették a teljes előállítási útvonalat, meg kell találniuk azt a növényt, amely optimálisan képes kifejezni ezeket a géneket, és nagy mennyiségben olajat termelni. Ez lehet, hogy egy másik moszatfaj lesz, de az is lehetséges, hogy egy magasabb rendű növény, például a dohánycserje, amely máris felmerült opcióként. A jövőben tehát elképzelhető, hogy a benzin, ha nem is a fákon, de a cserjéken fog nőni.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward