Bakteriális oka lehet a stressz okozta szívrohamoknak

Az artériák falán levő lerakódásokon baktériumok telepednek meg, stresszhormonok jelenlétében viszont ezek a kolóniák felszakadnak, magukkal rántva a plakkot is, ami a véráramba kerülve vérrögképződést indít be, vélik a kutatók.

Bakteriális oka lehet a stressz okozta szívrohamoknak

Az orvosok egy ideje már tisztában vannak azzal, hogy a stresszes életmód szívinfarktushoz vezethet, a folyamat tényleges hatásmechanizmusáról azonban szinte semmit sem tudni. A New York-i Binghamton Egyetem kutatói úgy vélik, hogy rátaláltak a megoldásra: véleményük szerint a stresszhormonok és az artériák falain élő baktériumok együttesen eredményezik a súlyos keringési zavarokat.

Arteriosclerosis, avagy érelmeszesedés akkor lép fel, ha az artériák belső falain zsírok lerakódások keletkeznek, amelyek szűkítik az ér keresztmetszetét, és rontják annak rugalmasságát is, keménnyé téve a véredényeket. A szakértők évek óta sejtetik, hogy a lerakódások idővel baktériumoknak is otthont adhatnak, amelyek a plakkokhoz kapcsolódva biofilmet képeznek azokon. Az egybefüggő bevonatot alkotó kolóniát egy, a mikroorganizmusok által termelt extracelluláris mártix tartja össze.

David Davies és kollégái 15 érrendszeri betegségben szenvedő páciens artériáit vizsgálták meg fluoreszcens címkékkel látva el a bakteriális genomokat. Ilyen módon összesen tíz különböző mikrobafajt azonosítottak a lerakódásokra tapadva, köztük a biofilmet formázó Pseudomonas aeruginosa nevű, emberi környezetben virágzó baktériumot is.

Davies magyarázata szerint ezek a plakkok normális esetben semmiféle gondot nem okoznak az artéria szűkítésén túl, ha azonban valamilyen hatásra leszakadnak az ér faláról, és belépnek a véráramba, vérrögképződést indíthatnak be, ami pedig szívrohamhoz, embóliához vagy sztrókhoz vezethet.

A szakértők kísérleteik során mesterséges, szilikonból készült artériákon tenyésztették a P. aeruginosát, és kivárták, amíg az biofilmeket kezd képezni. Ezt követően egy stresszhormont, noradrenalint adagoltak az artériákba, ami a biofilm felszakadását váltotta ki. Davies elmondása szerint a stresszhormonok hatására a sejtekből vas kerül a vérbe, amely jelenlétében a baktériumok megkezdik azon enzim termelését, amely lebontja a biofilmet összetartó mátrixot. Mivel a biofilm és az eredeti lerakódás eddigre szervesen összekapcsolódik, a folyamat melléktermékeként maga a plakk is darabjaira hullhat szét, és elszakadhat az artéria falától.

A teória tényleges igazolásához számos további vizsgálatra lesz szükség, de amennyiben valóban úgy zajlik a folyamat, ahogy azt Davies és társai gondolják, újfajta kezelési módok születhetnek a súlyos keringési zavarok megelőzésére. A kutatócsoport rövidesen élő egereken is tesztelni kezdi elgondolását, illetve párhuzamosan azt is vizsgálni kívánják, hogy az egészséges emberek artériáiban mennyire vannak jelen a biofilmképző baktériumok.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward