Bár annak megvalósulása, hogy az azonos nemű emberi pároknak biológiailag saját gyerekeik szülessenek még nagyon messze van, az eredmény demonstrálja, hogy vannak olyan fajok, ahol ezt lehetséges megoldani. És a kísérlet egyúttal annak felderítésében is segíthet, hogy milyen genetikai akadályokon kell átlendülni annak érdekében, hogy működjön egy ilyen koncepció. A kínai szakértők máris azonosítottak a több fontos DNS-régiót, amelyek akadályozzák az azonos neműek szaporodását.
A szakértők világszerte évtizedek óta próbálják felderíteni, hogy miért csak az ellenkező nemű emlősök képesek közös utódokat létrehozni. Miért nincsenek két anyás vagy két apás utódok? És miért van az, hogy míg számos hüllő, hal és kétéltű képes partner nélkül is szaporodni, az emlősök nem. Egyes tanulmányok szerzői azt a magyarázatot javasolták, hogy az egészséges fejlődéshez mindkét nem DNS-ére szükség van, mivel az anyai és apai gének versengenek egymással az utódban. Az apai DNS például azt akarja, hogy a gyerek gyorsan nagyra nőjön, az anyai viszont korlátozza a növekedést a születés előtt, hogy könnyebb legyen a világra jövetel.
Egy evolúciós hipotézis szerint ezek a konfliktusok úgy oldódnak meg, hogy az ivarsejtek az egyesülés során kölcsönösen gátolnak egymáson bizonyos DNS-régiókat, így az utódban a géneknek csak egy változata aktív. Ha ez a genetikai bevésődésnek nevezet folyamat nem zajlik le megfelelően, annak komoly következményei lehetnek, például vetéléshez, fejlődési rendellenességek és daganatos betegségek kialakulásához vezethet.
Az azonos nemű szülős egérembriók létrehozása során a kínai szakértők embrionális őssejtekből törölték az említett bevésődött régiók egy részét. Ezek olyan sejtek voltak, amelyek az embrionális fejlődés korai, hólyagcsíra állapotában alakulnak ki, és bennük az ivarsejtekhez hasonlóan csak egy példányban vannakjelen a kromoszómák. A nőnemű embriókból származó, módosított őssejteket, aztán petesejtekbe injektálták, megtermékenyítve ezeket. A létrehozott zigóták 14 százalékából szaporodóképes, a felnőtt kort megélő egerek fejlődtek. (A legfelső képen például egy két anyától származó állat látható saját utódaival.)
A szakértők két hím szülővel is sikeresen megismételték a kísérletet, bár ez esetben jóval nehezebbnek bizonyult a megvalósítás. (A hímivarsejtet és a módosított őssejtet ez esetben egy magjától megfosztott petesejtbe ültették be.) Míg a nőstények esetében csak három, a hímeknél hét bevésődött régiót kellett törölni, és így is csak az utódok 2,5 százaléka jött világra, és ezek is pár napon belül elpusztultak.
