Magyarország huszonegy európai uniós tagállammal együtt csütörtökön Tokióban aláírta az ACTA (Anti Counterfeinting Trade Agreement) nevű kereskedelmi megállapodást, melynek célja a hamisítás elleni nemzetközi fellépés megvalósítása. Az egész kontinensen tiltakozások övezték az egyezmény elfogadását, Lengyelországban az utcára vonultak az ACTA ellen tüntetők. Az EU-tagok közül csak Ciprus, Észtország, Szlovákia, Németország és Hollandia nem írta alá az egyezményt, de nyilatkozataik szerint ezt ők is rövidesen megteszik.
A megállapodás célja a szellemi tulajdon védelmének megvalósítása, valamint az online kalózkodás és a szoftverhamisítás elleni harc kiszélesítése. Ellenzői szerint az ACTA rosszabb, mint a sokat vitatott és a széleskörű tiltakozások nyomására egyelőre félretett SOPA, mivel arra bíztatja az internetszolgáltatókat, hogy mindenféle jogi megkötés nélkül tartsák fenn a rendet a neten.
Az ACTA a tárgyalások kezdete óta a viták kereszttüzében áll, többek közt aggodalmak hangzottak el az ügyben, hogy bevezetésével sérülnek az EU-s adatvédelmi irányelvek. A leginkább vitatott paragrafus módot az államoknak az úgynevezett „három esélyes szabály” bevezetésére, amely szerint le kell tiltani azoknak a felhasználóknak az internet-hozzáférését, akik két figyelmeztetés után is folytatják az illegális tartalmak letöltését, továbbá ilyen esetekben a hatóságok a felhasználók személyes információinak kiadására kötelezhetik a szolgáltatókat.
Ezzel, és a magyarországi vonatkozásokkal kapcsolatban a következőket írja a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület:
[italic]Az ACTA a hamisított és kalóz termékek határon átnyúló kereskedelméhez kapcsolódó kihívásokkal összefüggésben a részes államok közötti együttműködést, a hatóságok jogérvényesítő tevékenysége során kialakult „legjobb gyakorlatok” összefoglalását és a jogérvényesítést szolgáló intézkedések terén közös jogi keretszabályok felállítását célozza. A megállapodás a határokon alkalmazandó intézkedések, a polgári jogi és büntetőjogi jogérvényesítési eljárások, valamint a digitális környezetben elkövetett jogsértésekkel szembeni jogérvényesítés tekintetében tartalmaz jogi minimumszabályokat tartalmazó rendelkezéseket. Látni kell azonban, hogy ezek sem az uniós, sem a hazai jogszabályok módosítását nem teszik szükségessé, mivel mindkét normarendszer jelenleg is megfelel az ACTA-ban előírt kötelezettségeket (sőt, egyes területeken meg is haladják azokat).
Az ACTA-val kapcsolatban leggyakrabban elhangzó kritikákkal ellentétben a megállapodás nem írja elő a részes államok számára, hogy kötelezzék az internetszolgáltatókat azon felhasználóik internetes kapcsolatának a letiltására, akik többszörösen online szerzői jogi jogsértést követnek el, és a megállapodás rendelkezései az alapvető jogok, mint a szólásszabadság, adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni.
[/italic]
Bár az aláírás már megtörtént, az EU-ratifikáció még hátra van, és a SOPA „félreállításának” sikerén felbuzdulva a különböző ellenző csoportok nagy nyomást fejtenek ki az Európai Parlamentre annak érdekében, hogy a képviselők ne fogadják el az ACTA-t.
Lengyelországban több mint tízezren vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak az egyezmény aláírása ellen, miközben az Anonymous hackercsoport lengyel tagozata számos kormányzati weboldalt megbénított. Csütörtök délután egy állítólagos hasonló támadás miatt az Európai Parlament honlapja is leállt egy időre, de már ismét működőképes. Jérémie Zimmermann, polgárjogi aktivista további ellenállásra buzdít minden uniós állampolgárt, mivel a kormányok szerinte kijátszották a demokratikus eljárási rendet ezen „drákói elnyomó intézkedések kikényszerítése” érdekében.
Az Európai Parlamenten belül is sokan kritizálják az egyezményt. A kalózpárti Christian Engstrom egyenesen azzal vádolta a lengyel közigazgatási minisztert, Michael Bonit, hogy hazudott a lengyel népnek az ACTA aláírásának biztosítása érdekében. A Global Voices hírportál információi szerint Boni azt nyilatkozta, hogy már túl késő kihátrálni az egyezményből, mivel azt a többi európai állam már aláírta, azonban a nyilatkozat elhangzásának idején ez még egyáltalán nem volt igaz.
A Zöld Párt képviselője, Ska Keller szintén ellenzi a megállapodást: „Az ACTA rossz megoldás, és vissza kell utasítani. De még nem hangzott el az utolsó szó az ügyben: innentől az Európai Parlamenté és a nemzeti parlamenteké a terep, hogy elmondják véleményüket a ratifikációs folyamat során.” A következő hetekben jogi szakértők, civil csoportok és ipari bizottságok mondják el véleményüket az egyezményről. Ezeket megfontolás alá veszi a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, majd benyújtja végső jelentését a parlamentnek arról, hogy aláírásra javasolja-e a megállapodást. Ezt követően pedig a képviselők kezében van a dolog, akik végső szavazással döntenek az ACTA elfogadásáról vagy elutasításáról.
Az EU országain kívül az egyezményt eddig már aláírta az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és Dél-Korea.
